Boldog Ünnepeket!

Remélem mindenkinél fantasztikusan telnek az ünnepek! Mi kettesben vagyunk a Zurammal, a családdal majd 31-én karácsonyozunk, mert anyósom elutazott. Isteni kajákat főzünk, mozizunk, és játszunk. Úgy volt, hogy ma este elmegyünk megnézni a karácsonyi fényeket a Boise folyó partján Caldwell-ben, de egyelőre úgy fúj a szél, hogy befagyna a fenekünk séta közben. Havat is ígértek...az meg nem érkezett meg sajnos...na mindegy, ez legyen a legnagyobb bajunk :)

UPDATE: Na megérkezett a hó!!! Nem sok esett, de legalább az megmaradt. A szél mára elállt...nem mentünk Caldwellbe tegnap, helyette sült kacsával ünnepeltünk. Ma én dolgozom délután sajnos...nem csípem, hogy itt 26.-a már nem hivatalos ünnep, és az emberek az üzletekben tapossák egymást, mert mindenhol kiárusítás van...ehhh...no sebaj, holnap bepótoljuk a 26-át :)

Hunglish és Engarian

Emlékszem Hofi egyik műsorára, melyben kedvenc humoristánk a régóta külföldön élő, és akkoriban hazalátogató/hazaköltöző "nagy"magyarok nyelvtudását elemezte. Az egyik jelenetben egy ilyen emberke a repülőn ülve megkérdezte az arra elhaladó légikísérőt:

- Ummm what is this kerek?

- Zsömle te barom!

A mai napig sírok a nevetéstől, ha erre a jelenetre gondolok, de sajnos a saját életemben tapasztalok hasonló problémákat. Ha egy család vagy házaspár költözik külföldre, számukra nem nehéz ápolni az anyanyelvet, egymás között nyilvánvalóan magyarul beszélnek majd nap, mint nap. Az én esetem más...nincsenek magyar rokonaim vagy barátaim itt, így maximum a blogban, emailben vagy a Skype-on használom a magyart. Egyre gyakrabban álmodok angolul, egyre gyakoribb, hogy amikor valamin gondolkodom, akkor kevert, magyar-angol mondatokat alkotok, és ijesztő, hogy sokszor jobban kifejezem magam angolul, mint magyarul. Próbálok ezen változtatni, de nem egyszerű ám. Olvashatnék magyar könyveket, de az egyetem mellett nem nagyon van időm olvasni, leszámítva a tankönyveket...azok meg ugyebár angol nyelvűek. Nehéz ügy...egy biztos...innentől fogva ha elfelejtek egy magyar szót, a zsömle fog eszembe jutni azonnal :)

Készülünk

A legtöbb amerikai rögtön Hálaadás után nekiáll karácsonyra dekorálni, mi is ezt tettük. Szerencsére még anno Edmontonban megvettünk mindent, ami az Ünnepek kihangsúlyozásához kell: karácsonyfa, gyertyatartók, díszek stb. de mivel az új lakás nappalija kisebb, így úgy döntöttünk, hogy veszünk egy asztal tetejére tehető karácsonyfát. Elfért volna a nagy fa is, de ahhoz teljesen át kellett volna alakítani a szobát, amihez nem volt kedvünk. A kis fa annyira persze nem kicsi, 60 cm-es és teljesen jól mutat az üvegasztalon, ami a két dívány között helyezkedik el. A karácsonyi falut bővítettem egy órás üzlettel és egy nagy karácsonyfával (a kép sajna homályos).

A héten el kell kezdenem bevásárolni is, mivel a háromból két sógornőm és családja Oregonban él, magyarán a csomagokat postázni kell, és ezt jobb időben megtenni. Már mindenkinek kitaláltam, hogy mit veszek, leszámítva a Zuramat természetesen.

Az üzletben nagyon jó fej volt a főnököm, elvileg nem adják ki szabadnapnak a 24-ét senkinek, de amikor megtudta, hogy én magyarként 24-én este ünnepelek, akkor azonnal levette a nevem a beosztásról.

Szokás szerint nagyon élvezem a karácsonyi fényeket, valamelyik este megint elmegyünk Caldwell-be, ahol a folyó mentén ki van világítva a sétálóutca és a park.

A szemeszter vége...

Ma a határidő lejárta előtt pár órával végre befejeztem az utolsó, nagy esszét, ami le is zárja ezt a szemesztert. Izgalmas feladat volt, személyes interjút kellett csinálni egy tanácsadóval, elemezni és véleményt írni róla 10 oldalban, megtámogatva a mondandómat idézetekkel és kutatási adatokkal. Kíváncsi leszek, hogy milyen eredményt érek el. A következő szemeszterben szintén 2 tantárgyam lesz, az egyik etikai és jogi kérdéseket tárgyal, a másik tudományos teóriákat és technikákat....hajrá...

Micsoda este :)

Előre szólok, hogy a következő nyáladzással, nem szeretnék politikai vitákat elindítani :)

Igaz, hogy én nem szavazhattam, mert nem vagyok amerikai állampolgár, de ettől még volt és van véleményem. Reméltem, hogy Obama kap még egy esélyt...és igen és igen!! Tudom, hogy sok mindent ígért amit (még) nem vitt véghez, de amit Bush-ék 8 év alatt elrontottak, azt nehéz 4 év alatt helyrehozni. Meglátjuk mit hoz a következő 4 év.

Érdekes volt figyelni a választásokat, és még érdekesebb volt figyelni, ahogy az egész világ figyelt. Sok európai, kanadai ismerősöm fent maradt és drukkolt. Amikor a CNN bejelentette a győzelmet (annak ellenére, hogy a szavazatok megszámlálása még javában tartott), én bevallom, hogy sikítófrászt kaptam...jó értelemben...a szomszédok nem jöttek fel, remélem nem ébresztettem fel senkit. Nagy bulit csaptunk a Zurammal, pezsgőt bontottunk, aztán a telefonon lógtunk barátokkal, rokonokkal, akik osztották a lelkesedésünket. 

Idaho lakossága többnyire republikánus, gyanítom, hogy ma a munkahelyemen nem sok boldog embert találok majd, ami frusztráló, de ez van. Mitt Romney egyébként nagyon jó üzletember, és remélem, hogy együttműködnek majd Obamával (reménykedni szabad, nem?).

Mostanság

Azt nem állítom, hogy nagyon sok minden történt az elmúlt hetekben, de gondoltam itt az ideje, hogy írjak végre. Túléltük a Halloween-t, kb 30 kölköt láttam el édességgel, jópofák voltak, érdekes módon már délután 5 felé kopogtattak az ajtón, és este 9-kor már minden csendes volt. 

Szokás szerint November elsején mindenhol megjelent a karácsonyi dekoráció, igaz az emberek inkább Sandy-re és a választásokra koncentrálnak. A hurrikán borzasztó károkat okozott, nagyon sajnálok mindenkit, akit érintett, és remélem, hogy hamarosan újra fel tudják építeni az életüket!! A választások is a nyakunkon vannak, megmondom őszintén, hogy izgulok. Idaho nagy része republikánus, és baromira idegesít, ahogy az emberek Obamát szidják mindenfelé, főleg az ügyfelek az üzletben. Nyilván nem mondok semmit....de szeretnék, és azt nem tennék zsebre az tuti hehe. Kedd este minden kiderül...

Jól haladok a suliban, az egyik kurzus már befejeződött, 96%-kal végeztem, a másik kurzus két hét múlva ér véget, egyelőre 97%-os a teljesítményem. A feladatok egyre nehezebbek, és egyre több időt igényelnek, de eddig még mindig sikerült időben beadni az esszéket, a határidő mindig vasárnap. Az eheti feladatokat már befejeztem, így holnapra tervezünk valami jó kis programot Jimmel. Ahhoz képest, hogy már November van, napközben még mindig hihetetlenül jó az idő, és még mindig lehet kirándulni, horgászni, sétálni a közeli parkokban vagy a tónál.

Végül van még egy jó hírem! Skye leállt a tojásgyártással! Hormoninjekciót kapott, meg új kalitkát, ami megzavarta azt a ciklust, amiben eddig élt. Aki esetleg olvasta a madaras blogomat az tudja, hogy a férjet elajándékoztuk, mert csak veszekedtek Skye-jal, ám Skye továbbra is tojogatott csak úgy magától....hála az égnek a hormonok és az új környezet bevált...Skye újra a régi önmaga :)

Szezonális ízek

Arról már többször írtam, hogy mennyire szeretem itt az őszt és a telet, valamint a hozzájuk kapcsolódó szezonokat, de mostanában ébredtem rá, hogy a szezonális ételeknek, italoknak mekkora szerepe van ebben :) Talán nem is tűnt volna fel, de mivel az üzletben lévő kávézó is követi a "szabályokat" így nap mint nap látom a változásokat. Érdekes módon a tavasz és a nyár nem jár speciális ízekkel, leszámítva a gyümölcsös italokat és az avokádót nyár végén. Lássuk mit hoz az ősz.

Őszi ízek:
* tök
* édeskrumpli
* tőzegáfonya (cranberry)
* pulyka
* diófélék

Itt nem kell lecsekkolnod a naptárad, rögtön tudod, hogy ősz van, amikor megjelennek a polcokon a tök ízesítésű sütik, piték, kávé krémesítők stb. Én személy szerint képtelen vagyok megenni például a tökös pitét, mert émelyítő és túl gazdag, ellenben a pumpkin spice-t (tökös fűszer...de jól hangzik) elviselem, ami egy érdekes fűszerkeverék, és gyakran használják krémekben vagy tejszínhabos kávé tetején. Fahéjból, gyömbérből, szerecsendióból és egy all spice nevű keverékből áll. Nem mondom, hogy a kedvencem, de érdekes aroma, az biztos. A sütőtök nem divat, legalábbis nem úgy, mint Magyarországon. Édes pürét csinálnak belőle, nem szeletekre vágva sütögetik a sütőben... Na majd én megmutatom nekik milyen az igazi :)

A tök mellett az édeskrumpli is felkerül a menüre, sajnálatos módon én kimondottan utálom ezt a narancssárgás édes trutyit, amit leginkább készítenek belőle, és chips vagy sült formában sem eszem meg, de tény, hogy nagyon népszerű.

Ahogy közeledik a Halloween, a népek már a Hálaadásra kezdenek fókuszálni, ami egyet jelent a pulyka és a tőzegáfonya imádattal. Tőzegáfonyalevet egész évben iszogatunk, mert nagyon egészséges, de a Hálaadás napi asztalon gyakran felszolgálnak tőzegáfonyával és diókkal töltött pulykát vagy csirkét...isteni finom, alig várom már ezt a lakomát!! Annak mondjuk nem örülök, hogy a kávézóban lecserélték a kedvenc csirkés szenyómat áfonyás-pulykás szendvicsre, nem lenne baj, de nem sikerült igazán jóra....

A Hálaadás és a karácsonyi szezon tulajdonképpen összefolyik, mivel rögtön Halloween után az emberkék (velem együtt) megőrülnek, és átváltanak karácson-módra, amit egy napra megszakítanak Hálaadáskor. 

Téli ízek:

* tojáslikőr

* borsmentás cukor

* gyömbér + mézeskalács

* fahéj

* csoki

* almabor (forró)

Ősszel figyelmet fordítunk zöldségekre és gyümölcsökre, de a téli szezon sokkal inkább kapcsolódik fűszerekhez és édes ízekhez. A tojáslikőr nem azonos a magyar tojáslikőrrel, a kávézókban természetesen az alkoholmentes változatot árulják, ami tulajdonképpen egy édes, tejes ital, fahéjjal vagy szerecsendióval megszórva. A borsmentás cukorka elképesztő alakváltásokra képes...megjelenik forró csokiban, kávétejszínben, süteményekben, bonbonokban, nekem az első kettő jön be leginkább.

Magyarországon a mézeskalács nem feltétlenül tartalmaz gyömbért, Észak-Amerikában meg pont a mézet hagyják ki belőle gyakran hehe. Az aprósüteményen keresztül a mézeskalács emberkéken át a mutatós házikókig, mindent megtalálsz itt karácsony tájékán, én inkább szavazok a dán vajas süteményre, amit szerencsére felfedeztem az egyik boltban tavaly.

A csokit, fahéjas teákat és sütiket szerintem nem kell részleteznem, így áttérek az utolsó jellemző ízre...ami nem is igazán íz, hanem egy isteni forró ital: az almabor. Hasonlít a forralt borra, de a tojáslikőrhöz hasonlóan alkoholmentes változatban is kapható illetve elkészíthető. Gyakorlatilag veszel egy üveg almalevet, felforrósítod, belehajigálsz némi szegfűszeget, fahéjat és barnacukrot...oszt kész is vagy. Imádom!

Öh...ki éhes??? :)))))))

Végre itt az ősz

Már nagyon vártam, sok volt a négy hónap szárazság, forróság és erdőtüzek. Gyakran úgy éreztem, hogy valami utópisztikus filmbe kerültem, az ég fehér volt, a levegő füstszagú és elviselhetetlen. Nem esett az eső hónapok óta, én meg teljes depresszióba fulladtam. Mások télen depisek a napfény hiánya miatt, hát én nyáron érzem ugyanezt a túl sok napsütés következtében. Ma végre esett, és a hőmérséklet is enyhült, mivel szeptember vége felé járunk, már nemigen megy feljebb a hőmérő higanyszála, legalábbis nagyon remélem. Készen állok a Halloween-re és a Karácsonyra :)

A sulit nagyon élvezem, egyenlőre 100%-os a teljesítményem a heti feladatok eredményeit tekintve.

Elkezdődött...

...hivatalosan is a suli. Két kurzus van egyelőre, az egyik egy bevezető a tanácsadás világába, a másik az online oktatás alapjaival kapcsolatos. Minden héten kapunk 2-2 feladatot. Mindkét professzor elvár tőlünk egy esszét, ami a heti olvasnivalóra épül, valamint egy bizonyos témában írnunk kell egy bejegyzést az egyetemi online fórumra. Harmadik feladat is van, mégpedig, hogy válaszoljunk néhány diáktársunk bejegyzéseire. Mindezt nagyon profin, idézetekkel, referenciával támogatva. Természetesen ezek a témák jelenleg nem túl bonyolultak szerencsére, mert emellett meg kell tanulnunk egy specifikus nyelvezetet. A neve APA (American Psychological Association) stílus, és totál lerohad tőle az agyad. Szigorú nyelvtani szabályokból, formázási stílusokból áll, kitér a plágium formáira és más publikációval foglalkozó témákra. Iszonyú száraz, és nehéz is, még jó, hogy Jim tud segíteni. Mire komolyabb témákról kell írnom, addigra megszokom.

Érdekesek a diáktársaim..sok az egyedülálló anya, aki korábban katonai szolgálatot teljesített, a csapat másik fele pedig olyanokból tevődik össze, akik már most valamilyen egészségügyi területen dolgoznak. Összesen 2 férfiember van a virtuális osztályomban, a többi mind nő (ez milyen értelmes mondat, nem?)

Nagyon élvezem ezt a fajta tanulást...nem kell magolni, de ahhoz, hogy jó esszét írj, nagyon oda kell figyelni, és sokkal inkább megmarad az agyadban az információ, hiszen 1-elolvasod, 2- írsz róla, 3- válaszolsz valaki más irományára ugyanabban a témában. Imádom, na :)

Tanulni...tanulni...tanulni

Mondta Lenin, és igaza volt. Igaz, annak idején nem szerettem a sulit, de az utóbbi időben mégis arra vágytam, hogy újra tanulhassak. A kommunikáció szakos diplomámmal jó vagyok rengeteg helyre, de mindig szerettem volna igazi hivatást, ami eddig hiányzott az életemből, hiszen nem lett belőlem újságíró (hála Istennek). Elgondolkodtam, hogy mi más akartam még lenni...lássuk...állatorvos, színésznő...inkább nem :)))

Tanácsadó/pszichológus...ez már szimpatikusabb, csak 18 évesen nem mertem belevágni, nem is hiszem, hogy felvettek volna a pszichológia szakra. Igen ám, de ezekben a modern időkben lehetőség van online egyetemre járni, melyek ugyanolyan végzettséget adnak, mint a hagyományos főiskolák vagy egyetemek. Néhány hete elkezdtem nézelődni, s találtam egy nagyon szimpatikus programot, az a neve, hogy Mental Health Counseling, magyarán mentális egészség-tanácsadás, legalábbis ez a legegyszerűbb fordítás. Ezzel a végzettséggel nem csupán tanácsadó lehetek, hanem szociális munkás is, rengeteg területen. Mivel van már egy diplomám, a képzés két évet venne igénybe, és minden online zajlik. Vizsgák helyett a legtöbb online egyetem esszéket kér be tőled, a kurzusok elvégzése után pedig a diplomamunkát. A felsőoktatás az USA-ban nagyon drága, de diákhitelre van lehetőség, annak segítségével fogok belevágni, mert zsebből 25.000 dollárt kifizetni kicsit bonyolult lenne :) Beadtam a jelentkezésem, leellenőrizték a magyar diplomám, és felvettek! Mivel a legközelebbi kezdés időpontja szeptember, a papírmunka miatt valószínűleg csak decemberben kezdhetek, de ez nem zavar. Nagyon örülök a döntésemnek, és alig várom már az első kurzust juhúúú

Az akcentus

Akárhányszor dolgozom, legalább 10 különböző ügyfél kérdezi meg, hogy honnan származom, és legalább 6-an megdícsérik az akcentusomat, hogy milyen gyönyörű...öh...kérdeztem a Zuram, hogy mitől szép egy akcentus. Szerinte amikor egy akcentus nagyon jól megérthető, lágy és különleges, az szép. Hogy oda ne rohanjak meg vissza :))))) Nem tudom mennyire szép az akcentusom, de a dícséret nagyon jól esik. Érdekes módon Kanadában szintén sokan kérdezték, hogy melyik országból keveredtem oda, de véleményt nem alkottak...Zuram szerint azért, mert a kanadaiak pedánsan ügyelnek arra, hogy ne ítélkezzenek vagy gázoljanak bele mások érzéseibe, és ebbe a dícsérgetés is beletartozik, ha vadidegenekről van szó. Fura. Mindenesetre a bókoknak örülök, az egyik ügyfél közölte, hogy szeretne egész nap engem hallgatni, mikor elmeséltem Jimnek, ő így reagált: "Biztos fel akart csípni, mondtad neki, hogy házas vagy?" Muhahaha

Megyeget az idő :)

Nagyon boldog vagyok az új munkámmal, rengeteg tudást szívok magamba, imádom az ügyfeleket továbbra is, minden nap vidáman ébredek és ilyen rég volt. Nagyon el vagyok fáradva, 7 napot dolgoztam egyfolytában, igaz, hogy sokszor csak négy órás volt a munkaidőm, de azért kimerültem :) Holnap szabad vagyok, nagytakarítás a program és főzés...meg is osztom a kedvenc nyári receptemet itten :)

Hozzávalók 2 személyre:

- 2 nagy, édes paradicsom, vagy egy marék koktélparadicsom

- 5-6 friss bazsalikom levél 

- 1/4 csésze oliva olaj

- 2 gerezd fokhagyma

- só, bors

- 1 adag cérnametélt tészta

- parmezán sajt

Tipikus nyári étel, főzni sem kell, csak a tésztát...a paradicsomot felaprózod a bazsalikommal együtt, belekevered az olajat, tört fokhagymát és a fűszereket, és lefedve hagyod 4 órán át, szobahőmérsékleten, az ízek fantasztikusan összeérnek, az olaj összekeveredik a paradicsom levével. Kifőzöd a tésztát, és forrón a paradicsomos szószba kevered, hozzáadva a reszelt parmezán sajtot...nagyon egyszerű, finom, és egyáltalán nem, száraz... Jó étvágyat :)

Első napok

Nagyon jól telnek az első napok a munkahelyen, mindenki hihetetlenül kedves, a hangulat nyugodt és harmónikus, én pedig sokat tanulok. Persze minden hasonló a Chapters-ben megszokottakhoz, és emiatt könnyű helyzetben vagyok, ugyanakkor rengeteg aprósággal találkozom, ami más, sőt jobb, mint amit anno Kanadában tapasztaltam. Többen megjegyezték, hogy gyönyörű az akcentusom haha, itt Idaho-ban nem nagyon hallani magyar akcentust, bár épp találtam egy magyar hölgyet az interneten, aki elárulta, hogy itt is vannak magyarok, néha összejárnak, június végén lesz is egy piknik, amire mi is megyünk, biztos jó lesz.

Egy szó, mint száz, az élet szuper :)))

Anyukámnak

Megpróbálom elmondani, mily hálás is vagyok

azért, hogy e kedves lélek szemvilágot adott.

Édesanyám Neked szól e vers, mit mondogatok,

s miben tudtodra hozom, hogy Nagyon hálás vagyok.

Két szép kezed értünk pakol, mos és ételt ád,

két szép szemed értünk ragyog; benne óvó vágy.

Könnyeidet értünk rejted, s mosolyod a fő,

kedves hangod - ha nekünk szól - gondot elűző.

Hálát adok így hát érted és, hogy megszültél,

küzdöttél és próbálkoztál, hogy felneveljél.

Minden mosoly, mi felbukkan, mikor reánk nevetsz

azt mutatja, hogy Te minket milyen nagyon szeretsz

Kártya

Végre valahára nem érzem úgy, hogy láthatatlan vagyok ebben az országban! Múlt pénteken volt az interjú, ahol végignézték a jelentkezési pakkomat, kérdezgettek minket férjurammal, és még ott helyben jóváhagyták az ügyem. Maga a kártya 3 héten belül érkezik postán, tíz évig érvényes, aztán meg kell újítani, de az csak papírmunka.

Hihetetlenül jól éreztem magam az interjú után....én mindig magyar maradok, sosem leszek amerikai igazán, de a tudat, hogy ugyanolyan jogom van mindenhez itt, mint egy állampolgárnak (kivéve a szavazás), az sokat jelent...biztonságot és szabadságot...régóta nem éreztem ilyen nyugalmat :)

Mindenféle jó

Betört a nyár, ennek annyira nem örülök, mert mostantól számíthatunk 30-40 fokokra egészen szeptember végéig, de mérsékelt melegben legalább lehet szabadtéri programokat tervezni. Szombaton pl elmentünk egy közeli parkba, ahol Nemzetközi Madárnapot tartottak, madár ugyan nem sok volt, információ, játékok gyerekeknek viszont igen, és gyönyörű a környezet. Láttunk őzeket, hatalmas halak úsztak a patakban, virágok pompáztak mindenfelé. A legjobb a baglyos stand volt, sterilizált bagolyköpeteket lehetett szétszedni csontok után kutatva. Ezt a gyerekek nagyon élvezték...meg én is. Azt ugyan nem tudom, hogy mihez kezdek fél tucat egérkoponyával, mivel a voodoo nem kenyerem...de mindegy :) Akartunk vizibiciklizni is a közeli tavon, de akkora volt a sor, hogy inkább elmentünk a Felfedezések Házába, ahol mindenféle fizikai kísérletet lehetett kipróbálni, nagyon érdekes volt. Az estét vacsorával zártuk, ami egyben előszülinapi ajándék volt számomra. 

Vasárnap meglátogattuk anyósomat, itt aznap volt Anyák-napja, kertészkedtünk, beszélgettünk.

A legjobb hír, hogy állást kaptam az itteni nagy könyváruház-láncnál! Még nem tudom, hogy mikor kezdek pontosan, de nagyon örülök neki :)

Anyák Napjára

Minden Édesanyának sok boldogságot kívánok, de különösen az enyémnek :)

Mini cupcake

A cupcake-nek nem ismerem a magyar nevét, azt tudom, hogy fairy cake-nek is hívják, ami tündértortát jelent. Hasonló a muffinhoz, a legnagyobb különbség, hogy a cupcake tetejére cukormáz, krém és egyéb dekoráció (cukordara, csokidara, kis cukor vagy marcipánfigurák, ehető gyöngyök stb) kerül. Nagyon megkedveltem, mert rendkívül változatos recepteket lehet találni a tésztához és a dekorációhoz is. Aki ismer, az tudja, hogy borzalmas a kézügyességem, de pl egy csavaros mintát cukormázból még én is meg tudok alkotni, különben is az íze a lényeg :)

Hoztam receptet is! (Kb egy tepsi - 24 darabos- mini cupcake-hez elegendő, a recept elvileg dupla mennyiséget használ, ezért furák a számok)

Tészta:

25 g keserű kakaópor

1.2 dl forrásban lévő víz

87.5 g liszt

1 teáskanál sütőpor

1/4 teáskanál só

56.5 g vaj (sótlan)

100 g cukor

1 nagy tojás

A kakaóport összekevered a forrásban lévő vízzel majd félreteszed lehűlni. Egy tálban keverd össze a lisztet, sütőport és sót, egy másik tálban pedig habverővel verd fel a szobahőmérsékletű vajat a cukorral, amíg habos nem lesz. Add hozzá a tojást, és amikor a tojás elvegyült a cukros vajjal, apránként keverd a masszába a lisztkeveréket. Végül öntsd a kakaót is a tálba, és keverd tovább a tésztát, hogy egyenletes legyen.

Helyezd a mini cupcake papírkosárkákat a cupcake sütő tepsibe, majd adagold a kosárkákba a tésztát, úgy hogy hagyj valamennyi helyet a kosárban (kb 1/3 részt), mert a tészta megemelkedik a sütés során. 

Melegítsd elő a sütőt 350F/180C-ra és süsd a sütiket 8-10 percig, akkor vannak készen, ha egy fogpiszkálót beleszúrsz a tésztába, és amikor kiveszed, a fogpiszkáló tiszta, nincs rajta sütidarab vagy ragacs. 5 percig hagyd a tortácskákat hűlni a tepsiben, aztán tedd őket egy tányérra vagy rácsra, hogy teljesen kihülhessenek.

Ezután szükséged lesz habzsákra és egy olyan habcsőre ami úgy néz ki, mint egy hosszabb szívószál. 

A zsákba töltesz eperlekvárt, a habcsövet mélyen beleszúrod a cupcake-be és feltöltöd lekvárral. Mivel a cupcake tésztája könnyű és szivacsos, a lekvár képes szétterjedni kicsit, nem marad kizárólag a szúrás helyén.

Jöhet a cukros-vajas krém, ami a cupcake tetejét díszíti.

2 tojásfehérje

80 g cukor

csipet só

113 g puha vaj (sótlan)

A tojásfehérjéket és a cukrot a mikróban vagy forrásban lévő víz felett kicsit megmelegíted, míg a cukor megolvad, majd habverővel addig dolgozol rajtuk, amíg a máz majdnem szilárd csúcsokat alkot mikor a tetejét megpiszkálod a habverővel. Adagonként hozzákevered a vajat, a végeredmény habos, de sűrű massza lesz. A masszához adhatsz folyékony ételszínezéket attól függően, hogy milyen dekorációt tervezel, én az eperlekvár miatt halvány eperszínt használtam, ami 6 csepp piros, és 2 csepp sárga színezékből jött létre.

Most újra szükséged lesz a habzsákra és pl csillag alakú habcsőre, amivel kis virágokat formázol a krémből a cupcake-ek tetejére. Én nem használtam sok krémet, mert a lekvár miatt így is édes a süti.

Ez a recept elkészíthető nagyobb méretű tortácskákkal, ebben az esetben a recept összetevőit és a sütési időt megduplázzuk. Nálunk jobban beválik a falatnyi méret, mivel egyikünk sem nagyon édesszájú :)

Íme a végeredmény:

Évforduló

Éljen a robot!!!

Megkaptam az engedélyt!!! Szép kártyácska mindenféle információval, ujjlenyomattal stb. Mivel kedvenc madaraim kotlanak már megint, és a fiókák kb 2 hét múlva esedékesek, eredetileg nem akartam volna még melót keresni, meg akartam várni, amíg a kicsik kirepülnek. Az egy dolog, hogy a jövőben is számítok újabb és újabb madárkákra, és miattuk nem tologathatom örökké a munkát, de gondoltam, hogy ezt a fészekaljat még megvárom....igen ám, de képtelen vagyok leállítani magam...keresgélek, keresgélek....néha találok is :)))) Hát kíváncsi leszek....

Hírek és pancserkedés

Először is, nagyon jól érezzük magunkat itt, a közösség szimpatikus, mindenféle korcsoport, és nemzetiség jelen van, a szomszédok törődnek egymással, a gyerekek együtt játszanak a játszótéren és a parkban, nem klikkesednek. Az igaz, hogy rohamot kapnék a visongástól a földszinten, de a harmadikon elviselhető :)

A jó hír, hogy megkaptam az interjú időpontot a ződkártyához, jól kifaggatnak majd, én meg már alig várom, igaz, hogy majd csak egy hónap múlva lesz.

Talán végtelen jókedvemben, vagy más okból kifolyólag, igazi pancser voltam tegnap...a mobilomat a nadrágom zsebében felejtettem...a nadrágot meg kimostam...szívesen megnéztem volna a saját fejem, amikor belebámultam a mosógépbe, és szegény, döglött telefonom sötéten nézett vissza rám...remek. Szétszedtem és bedugtam a szerencsétlent egy kupac rizs alá, ami kiszívhatja a nedvességet...vagy nem...ezt az egyetlen megoldást találtam a neten. Van esély, hogy magához tér, de nem sok...viszont az ziher, hogy többet nem teszek ilyet, tanulok a feledékenységemből :)

(A kép két napja készült, nagyon szép volt a dupla szivárvány)

Bejelentkezem

Itt vagyunk, ragyogunk, hurcolkodás megtörtént, és bár még rengeteg dolgunk van, nagyon boldogok vagyunk, és szuper minden! Ha ezekben a napokban nem dobok le magamról legalább 5 kilót, akkor soha, de nagyon élvezem, hogy van dolgom :)

Képek nem lesznek itt (tudjuk miért...), de szívesen küldök majd emailben, akit érdekel. Most rohanok és elmerülök egy újabb dobozban :P

The Hunger Games - ajánló

A könyvet anno már a Chapters-ben is láttam, nagyon népszerű volt a tinik körében, most kijött az első rész filmen is...megnéztem az előzetest, és azonnal megvettem a könyvet, majd a filmet is megnéztük.

A téma nem vidám...nagyon nem. Utópisztikus, szürreális, bizarr, nyomasztó...és pont ettől érinti meg az embert a szíve legmélyén.

Képzeljük el, hogy az USA helyén egy Panem nevű birodalom áll, mely egy fővárost és 12, különböző iparágakra szakosodott körzetet jelent. Volt 13. is, de egy lázadás következtében a Kapitólium a földbe döngölte az egész körzetet. Bűntetés és okulás gyanánt azóta minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát. A 12 körzetben kisorsolnak 1-1 fiút és lányt (koruk 12-től 18-ig terjed), a 24 "nyertest" a fővárosba viszik, ahol 3 nap alatt kiképezik őket (már amennyire 3 nap alatt ezt meg lehet tenni), aztán szabadon eresztik őket az Arénában, ami nem más, mint egy hatalmas vadon. Csak 1 jöhet ki élve. Ami még ennél is rosszabb, hogy a viadalt TV show formájában közvetítik...a fővárosi gazdag emberek, akik egyébként idióta bohócok módjára öltözködnek, fogadhatnak, hogy ki marad életben, valamint szponzorként eljuttathatnak a szerencsétlenek számára gyógyszert, ételt, gyufát stb...ha éppen úgy tartja kedvük. Eközben a 12 körzet éhező, és szegény lakossága kényszerítve van arra, hogy a TV show-t nézze...

Láttunk már hasonló történetet, ott volt Stephen Kingtől a Running Man vagy a japán Battle Royale, utóbbi tényleg nagyon hasonló a Hunger Game-hez...legalábbis az alapok.

Az Éhezők Viadala számomra nagyon elgondolkodtató volt, nem hiszem, hogy ilyesmi előfordulhat a valóságban...de csak azért nem, mert ehhez arra lenne szükség, hogy egyetlen kis birodalom létezzen a Földön...ami az emberek lelkivilágát, gonoszságát illeti, sajnos el tudom képzelni, hogy az emberiség fele már most képes lenne élvezni egy ilyen TV show-t.

Jelenleg a második kötetet olvasom, és ugyanúgy rajongok érte, mint az elsőért.

Magyar (kissé gyenge) feliratos előzetes ITT

Epés történet

Miközben én lázasan írom az új blogom, kiderült, hogy kedvenc férjecském epebájos...hogyaza,,,

Jövő kedden ki is kapják a gond okozóját, méghozzá egy olyan hiper-szuper új módszerrel, hogy még aznap haza is botorkálhat, igaz kissé kómás lesz, Az új módszernek köszönhetően, egy héten belül teljessé válik majd az egészsége, magyarán ez nem fogja befolyásolni a hurcolkodást...éljen!

Azért drukkoljatok :)

A Varázslat

Nyitottam egy új blogot, amiben Rhonda Byrne új könyvének a The Magic-nek a 28 napos hála-programját fogom kielemezni. Akit érdekel a vonzás törvénye, az érdekesnek találja majd, szeretettel várlak titeket ott is :)

http://avarazslat.blogspot.com/

Vándorolunk...

Egyrészt be...a nagy emberektől kaptam leveleket, hogy minden szépen halad, és ez azt jelenti, hogy nyárra valószínűleg elkezdhetek hivatalosan robotolni....el sem hiszem, hogy vágyom rá, unok a seggemen csücsülni már nagyon.

Másrészt találtunk kérót! Április 7-től a miénk, tündéri, nem túl hatalmas, de jól elleszünk, és szép az egész komplexum, közel van rengeteg mindenhez, ahová gyalog is eljutok. Nem volt könnyű megfelelőt találni, mások is úgy vannak vele mint én...tojnak a vásárlásra, inkább bérelnek, ezért majdnem az összes lecsekkolt hely tele volt...ami meg nem, arról rosszakat olvastam haha.

Hármádik emelet a szentem, lift nincs, nagy élmény lesz becuccolni, no de ez a legkevesebb.

Ezt az egész szöveget bemásoltam a gugli fordítóba és akkora baromság, hogy simán publikálhatom...megjegyzem kedvenc exünk azóta sem dugta be ide az orrát, vagy legalábbis a live feed alapján nem láttam :P

Szánalom a köbön

Azt nem tudom hogyan, de úgy néz ki, hogy párom, nem sok ésszel, de vastag bőrrel ellátott ex neje olvassa, lefordítja a blogom és a belőle megszerzett infot megpróbálja felhasználni (gondolok itt munkával, pénzzel kapcsolatos témákra leginkább). Hümm hümmm...hogy lehet valaki ennyire szánalmas? Isten látja lelkem, kimondottan sajnálom..persze nem sokat tehetek, vagy bezárom a blogom, vagy eltűröm, hiszen ez az internet nagy átka. Tudnám meghívóssá is tenni, de az meg nem én vagyok.

Úgyhogy mostantól nagyon megválogatom a szavaimat. Szomorú...de ilyen világban élünk, nem szeretnék túlzott energiát belefektetni a témába, csak egy valamit írnék, és remélem eljut a célszemélyhez: Holy shit...get a freaking life already!

Rudi

Ma, illetve tegnap délelőtt meghalt az én szépségem, Rudi. Majdnem 10 éves volt, 10 éven át volt a családunk tagja, és én 3 éve nem is láttam. Egész kicsi korától fogva beteges volt, sokat hányt, ment a hasa. Az állatorvos nem tudta mire vélni, de aztán felkerestünk egy másikat, aki szinte azonnal megállapította, hogy étel allergiás. Hogy konkrétan milyen ételre, az nem derült ki, viszont emiatt egész életében egy fajta, speciális száraz tápot ehetett csak. Az orvos meg mondta előre, hogy nem él majd addig, mint egy egészséges cica, mégsem számítottunk arra, ami végül tegnap történt. Napok óta elég sokat hányt, de Anyuék azt hitték, hogy azért, mert vedlett és sokkal több szőrt nyelt le. Tegnap reggelre sokkal rosszabbul lett, végül már mozdulni is alig tudott. Az állatorvos nem is nagyon mondott semmit, csak beadta neki a szurit, amitől Rudi szépen elaludt. Valószínűleg a veséi és a mája feladták, bár a légzése is elég rossz volt.

Rengeteg szeretetet kaptunk tőle, és mi mindent megtettünk azért hogy szép élete legyen. Már nem szenved...csak mi.

Hétvége

A hétvége péntek este indult, vacsorára voltunk hivatalosak Wayne-nél, egyre szebben halad az A-team munkája, az autista kislányról készülő filmsorozaton kívül a másik cél, hogy ingyenes sport szakköröket ajánljanak a gyerekeknek, ami segíthet a fejlődésükben, akkor is ha az autizmusra sosem lesz igazi gyógymód. Az első ilyen szakkör (küzdősportok) már készen áll, és a szervezet irodái is felépülhetnek nyárra. Kíváncsi vagyok nagyon. A vacsora egyébként igen jól sikerült, volt mindenféle finomság, kedves emberek, sokat beszélgettünk. Szombaton aztán elmentünk a kölkök leendő kalitkáját megvenni, találtunk is egy megfelelőt, ráadásul le volt árazva mert az ajtaján el volt görbülve a rács, amit Jim persze azonnal meg is javított. Vettünk néhány játékot is és este berendeztem az egész lakhelyet, már naponta pár órára a három legidősebb madárka el is foglalhatja. Teszek be nekik finomságokat ők pedig felfedeznek minden kis újdonságot. Már repülnek is, de a nappali nem éppen biztonságos, így átviszem őket az egyik hálóba gyakorolni a repülést :)

Vasárnap kristály-, és ásványkiállításra mentünk Boise-ba. Fantasztikus volt, persze vettem is néhány kincset, érdekes módon némelyik eladó hihetetlenül drágán árulta a portékáit, míg mások normálisabb árakat szabtak (szerencsére). Vettünk néhány dolgot a kővadászathoz is (új térkép, kézikönyv, nagyító). Most hétvégén lesz egy másik kiállítás Caldwellben, Jimnek megígértem, hogy ott megpróbálok nem venni semmit hehehe

Kövek

Befejeztük az első adag achát csiszolását...jó sokáig tartott :) Nem különlegesek, de azért szépek ebben a formában is, ha lenne mindenféle eszközünk, akkor kedvünkre faraghatnánk őket. Most jáspisok vannak a gépben. Valószínűleg majd csak májusban fogunk újra kövekre vadászni, mert most egész napokra nem hagyom magára a madárkákat, aztán meg jön a költözés, remélem májusban lesz pár jó hétvége, mert nyáron a nagy melegben megint csak nem szórakoztató a sivatagban mászkálni.

Életünk továbbra is a megszokott tempóban menetel...napi 5 etetés, 1 fészek takarítás, 1 kalitka takarítás...több óra babusgatás. Utóbbi miért? Mert nem akartam elvenni a kicsiket a szülőktől, hogy kézzel etessem őket, viszont szeretném, ha szoknák az emberek társaságát, hangját, érintését. Ennek érdekében két hetes koruktól kezdve, napi egyszer ki kell venni őket 10-15 percre...olyankor olvadáspont közelében járok mindig :)

Hüllők

Az akvárium helyett hüllő show-ra mentünk, ami itt került megrendezésre Nampában, a szabadidő központban. Megmondom őszintén nem volt nagy szám, csak egy nagy teremben volt a kiállítás, és az asztalok fele nem is állatokkal volt megrakva hanem megvehető terráriumokkal, élő szöcskékkel, kukacokkal bleh...Azért így is volt részem egy nagy élményben...na jó, kettőben. Az első egy uromastyx gyík volt, amelyik simán megült a mellkasomon percekig, és hagyta, hogy simogassam a hátát, a másik pedig Belle, a 3 éves és 40 kilós piton, szépen a nyakam köré tekeredve. Szerencsétlen kígyó nagyon unhatta, hogy kézről-kézre adják, de a gyerekek nagyon odavoltak érte, meg én is, igaz majd leszakadt a nyakam :))))

Itthon mindenki remekül van, iszonyú tempóban fejlődnek a madárkák, kb másfél - két hónap múlva teljes biztonsággal kiköltözhetünk, már elkezdtem lakásokat nézni, szerencsére az ingatlanpiac egy icipicit fellendült a környéken, ami azt jelenti, hogy a bérlés olcsóbb lesz, mert én továbbra sem lennék hajlandó vásárolni ebben a gazdasági helyzetben.

Öten

Igazából nem sok mindenről tudok írni, a nagy családi események után most csak a kismadarakkal vagyok elfoglalva...öten vannak, mind az öt tojásban volt egy-egy élet :) Tündériek és nőnek, mint a bolondgomba. Emellett másfél hete küzdök a náthával, emiatt nem sikerült elmenni a Boise Akváriumba, pedig az volt betervezve vasárnapra...no majd most hétvégén bepótoljuk, addig meg punnyadok és nézem a kedvenc sorozataimat egy rakás papírzsepi társaságában :)

Gyász és öröm

Először a rossz hír....két napja elhunyt legidősebb sógorom, Jim nővérének a férje. Teljes a sokkhatás, ugyanis az előzménye annyi volt, hogy mindketten elkapták a gyomorinfluenzát, legalábbis mi azt gondoljuk, hogy az volt. Hogy konkrétan a halált mi okozta azt még nem is tudjuk, egyszerűen összeesett és nem tudtak segíteni rajta. Nagyon sajnálom, rendkívül kedves, nyugodt ember volt, nyugodjon békében :(((

Az én életemet persze a fiókák töltik ki, már hárman vannak, Kiwi, Jello és Noodle :)))) Fantasztikus figyelni a fejlődésüket, igaz hogy a szülők továbbra sem díjazzák ha belesek a fészekbe, így jobbára pincérnőként, szakácsként és takarítónőként működök :)))) Ha valakit érdekel, rendszeresen írok és teszek fel képeket Skye-ék blogjába, a link megtalálható itt a bal oldali oszlopban :)

Kiwi

Igaz, hogy van külön blogom.....igaz, hogy a Facebook-ot is agyon posztoltam vele....de mégis.....

Ez itt Kiwi :)))))) 2 napos.

Nagyi szerep :)

Én alapjáraton nem az a típus vagyok, aki a háziállatokban a gyermekeit látja, de be kell vallanom, hogy Skye és Sam néha olyanok, mint két rossz gyerek, rengeteg odafigyelést és gondoskodást igényelnek, még főzök is rájuk, mert nem akarom, hogy csak magokon tengődjenek. Gyakran kapnak főtt tésztát, barnarizst, zabkását, zöldségeket, még húst is :)

No de most nem ez a lényeg...a legutóbbi sikertelen fészkelés (ami abból állt, hogy Skye tojt, és együtt költöttek) valószínűleg közelebb hozta őket egymáshoz, mert kb másfél hete, pontosan Sam érkezésének hetedik hófordulóján végre megülték a nászt :))))) Ez megsimétlődött a következő pár napban, és 8-án megérkezett az első tojás, amit azóta még kettő követett, és azt gondolom, hogy bizony van bennük élet, mert kicsit nagyobbak, és fehérebbek, mint a korábbi tojások.

Ez azt jelenti, hogy január végén nagymama szerepbe kerülök :))))) Nagyon várom már, fantasztikus lesz megtapasztalni, ahogyan felcseperednek (remélhetőleg) a kicsik, az én dolgom az lesz, hogy mindent megtegyek a megfelelő környezetért.

Hoztam egy video-t is, amelyen a kis nimfák első 30 napja lett megörökítve, borzasztóan cukik, leszámítva az ostoba és felelőtlen gazdit, aki a film kedvéért pl a földre tette az egyik tojást, hogy ott keljen ki.....

Amúgy velünk, emberekkel is minden rendben, Jimnek hatalmas sikere van nem csak tanárként, de korrepetálóként is, büszke vagyok rá. Holnap megint megyünk kirándulni, igaz nem messzire, mert esett egy kis hó megint és a hegyi utak nem éppen biztonságosak, legalábbis nem a mi autónk számára, terepjáróval nem lenne semmi gond :)

A Succor patak kincsei és egyéb hírek

A kirándulásunk sikeres volt, és mindketten nagyon élveztük a kutatást és a szép tájakat. Találtunk néhány achátot, jáspisdarabokat és helitropot (vérkő jáspis) utóbbinak nagyon örültem, bár elég picik. Legnagyobb kincsem a kígyóbőr achát lett (lásd első kép). Általában ez az ásványfajta szürkés, fehéres színben jelenik meg, és jól kivehetők rajta a kígyóbőrre emlékeztető vonalak....hát az enyém kicsi is, csúnya is, de beleszerettem, fantasztikus ereje van. :)

Jim másnap elment bevásárolni....évekkel ezelőtt vett egy polírozó gépet, amit meg is találtunk, és ennek segítségével fogunk a nyers, kisebb kövekből szép fényes marokköveket kapni. A folyamat úgy néz ki, hogy a köveket vízzel és alumínium-oxiddal egy lezárható kis bödönbe pakoljuk, amit egy motor forgat a nap 24 órájában. Hetente egyszer a vizet és az alumínium-oxidot (egyre appróbb szeműt) cserélni kell, végül a negyedik héten adni kell hozzá egy, a polírozásért felelős port, és utána készen is vagyunk. Jó sokáig tart az biztos....szóval minden hozzávalót megvett Jim és közben a boltban összefutott egy nyugdíjas bácsival, aki a mai napig ásványokkal foglalkozik szabadidejében, és alhalmozta Jimet mindenfélével, csak úgy :) Kaptunk tőle pici jáspisokat, plume achátot, mookaite jáspist Ausztráliából, kobra jáspist Indiából...egy része be is került a polírózó gépbe!

A képek:

1. Kígyóbőr achát

2. Mookaite jáspis

3. Polírozott jáspisok (a középső neve festmény jáspis, olyan mintha egy festett hegyet ábrázolna, ilyenekből nagyon sok van a környéken, megpróbálunk erre vadászni hétvégén)

4. Nyers jáspisok (mi találtuk)

5. Nyers achát (mi találtuk)

6. Hegyek

7. Succor patak

Kőzet-vadászok

...leszünk :) Az egész úgy kezdődött, hogy sas szememmel felfigyeltem egy kerek kőre a ház melletti, köves, madárházas ösvényen, ami egyfajta díszítő szolgálatot teljesít. Meglepve vettem kézbe, majd miután Jimmel egyeztettem, újjongva konstatáltam, hogy találtam egy geodát. A geodák általában gömbalakú vulkanikus kőzetek, melyek tömör vagy üreges változatban achátot, jáspist és sok esetben kvarckristályokat rejtenek. Ugyan Jimnek sikerült kettéválasztania a gömböt, de szükségünk volt egy ásványboltos fűrészére, hogy a képen látható eredményt kapjuk: Ez a geoda szolíd formában achátot, és hegyikristályt rejtett magában. Azóta találtam még egyett ugyanott, még nem sikerült felnyitni, valamint felfedeztem, hogy szanaszét hever kb pár kiló nyers obszidián is a kertben. Jim közölte, hogy Afrikát leszámítva Idaho-ban van a legtöbb ásvány és féldrágakő (mármint nem a fajtákat tekintve, hanem a mennyiséget az állam nagyságához képest). Felháborodva kérdeztem: Ezt csak most mondod? Most már értem miért kellett ideköltöznünk :)

Holnap vadászni megyünk az Idaho-Oregon határra, ahol achát, jáspis, kvarcok és geodák lelhetők fel, és csatlakozni fogunk az itteni klubhoz, melynek tagjai rendszeresen járnak kirándulni és kőzeteket gyűjteni, sőt van egy olyan farm, ahol a tulaj megengedi és megtanítja hogy hogyan kell a fűrészt, csiszoló, polírozó kütyüket használni....jó kis elfoglaltság lesz! Ismerek néhány kristályt, hiszen tanultam kristálygyógyászatot, de pl nyers formában sok kőzetet nem ismerek fel, még jó, hogy Jim ebben is profi :P

Íme a ház mellett talált geoda :)