Ideiglenes útlevél

Március 21-én utazom Magyarországra látogatóba, de mivel lejárt a magyar útlevelem utánanéztem, hogy mi a teendő. Meg is találtam a magyar követség honlapján, hogy miként lehet ideiglenes útlevelet igényelni, melyet Magyarországon bevonnak, és természetesen amíg otthon tartózkodom igényelnem kell rendes útlevelet (a gyorsított eljárás ugyan drága, de evvan). Szépen követtem minden lépést, megcsináltuk a papírmunkát, és elküldtünk mindent a követségre. No tegnap kapom a telefont Los Angeles-ből, hogy nem értik mi ez az egész igénylés....próbálom magyarázni, hogy mit olvastam a honlapon, persze a kedves hölgy a szavamba vág, és közli, hogy kapcsolja a konzul urat, mert elvileg az ideiglenes útlevél már nem létezik. Itt már majdnem bőgtem...konzul úr nagyon udvarias próbál (!) lenni, kár hogy gyakorlatilag úgy beszél velem, mint egy 5 évessel, akit a seggéből rántott ki. Nem hagyja ő sem, hogy elmondjam a sztorimat...helyette kérdez...minek is nekem ideiglenes útlevél? Miért is nem ruccanok le Idaho-ból L.A.-be személyesen??? Öh....mondom, hogy ez sajnos nem lehetséges, több okból kifolyólag sem. Jó hát akkor (nagy kegyesen) kiállít nekem mégis egy ideiglenes útlevelet. A beszélgetés végén azért óvatosan megjegyzem, hogy én nem lenni hülye, minden információ a hivatalos honlapról származik. A válasz: Ja! Hát év eleje van, nem tudtuk még frissíteni az oldalt. Valóban??? Az oké, hogy nem volt még idejük a frissítésre, de legalább azt odapakolhatták volna az oldalra, hogy már nem foglalkoznak ideiglenes útlevél kiadásával, ha kérdés van, akkor itt egy telefonszám, amit fel lehet hívni...nagy kérés ez? Szerintem nem... Persze örülök, hogy minden megoldódik, de azt elkönyvelhetem, hogy a szokásos, magyar, paraszt ügyintézők  itt is léteznek (tisztelet a kivételnek!!!).

Lecsó

Egyrészt mert azt főztem ma, másrészt mert sok minden apróságról fogok írni pár szóban :)

Lecsót 3 éve nem ettem, csinálhattam volna zöld kaliforniai paprikából, mivel szegény ember vízzel főz, de valahogy nem volt kedvem hozzá. Most viszont a saját kertünkből származó magyar paprikából muszáj volt lecsót készítenem, füstölt kolbásszal és tojással nyammm....20 perc múlva vacsorázunk :P

Még mindig meleg van, de estére igazán kellemessé válik a levegő, így Jim tegnap elvitt vacsorázni, aztán lementünk a tóhoz sétálni, figyeltük a madarakat, beszélgettünk. Pár napon belül végre valóban vége a nyárnak, sokkal többször fogunk eljárkálni ide-oda.

Közben én már a karácsonyi vásárra készülök höhö. November közepén lesz, és oda fogom elvinni eladni a rózsafűzéreket, jó ajándék ötlet a katolikus közösség számára, és segítség is, mert a pénzt nem tartom meg, megy egyenesen a St. Vincent de Paul ételbankba. Már tervezem, hogy hogyan fog kinézni az asztal. :)

Délután nekiálltam elasztikus, féldrágakő karkötőket gyártani (most hogy visszakaptam a teljes készletem a raktárból) azok mehetnek a nyugdíjas centrum ajándékboltjába, de ha nem tudom eladni, akkor viszem őket is a vásárra.

A nap rossz híre, hogy a posta elkeverte a bevándorlási papírjaimat, így adhatunk be mindent újra....na nem baj....fizetni nem kell újra, és tudjuk, mit hogyan kell kitölteni :)

Vizsgálat

Nah, holnap megyünk az orvoshoz...szükséges egy kivizsgálás ahhoz, hogy zöldkártyát kapjak, de először meg kell bizonyosodniuk arról, hogy megkaptam-e a szükséges oltásokat anno, stb. Szerencsére Anyu megtalálta otthon az oltási könyvem és beszkennelte. Felhívta a dokimat is, aki közölte, hogy nem adhat ki semmilyen információt, mert ez így nem hivatalos....emiatt jól megcsapolnak majd holnap, és fogok kapni egy tetanuszt, meg influenza elleni oltást...marha jó, egyikre sincs szükségem, de ez a szabály. Postán meg kaptam egy csomagot, kitöltendő papírokkal, és többek között olyan kérdésekkel, hogy nem vagyok-e leprás..............

Jó tudom....szabály az szabály :)

Vorosiszap...

Olyan borzaszto ami tortent, meg az itteni TV csatorna is mutatja a hiradoban. Megszakad a szivem, es nem tudom hogyan segithetnek..innen...messzirol :(((((

USA vs. Hungary és Skye

Egész napi telefonálgatás eredményei: Ahhoz hogy én átléphessem az USA határát, a következő dokumentumokra van szükség: útlevél, házassági anyakönyvi kivonat, Jim apukájának a halotti anyakönyvi kivonata, ami bizonyítja, hogy tényleg a temetésre megyünk. Mivel Jim amerika állampolgár, így őt nem piszkálják. Undorító! Én megértek minden törvényt és minden szabályt, de hogy egy gyászoló családot cseszegetnek hallotti bizonyítványért, az azért több a soknál. Nem beszélve arról, hogy nekem, magyarként milyen érzés ez az egész. Legszívesebben az arcukba vágnám, hogy az USA MESSZE nem olyan jó hely, hogy attól kelljen tartaniuk, hogy nem megyek vissza Kanadába!

Eh...még rosszabb, hogy Skye-t nem vihetjük magunkkal...ezt figyeljétek: Nem fogadnak el kanadai állatorvosi véleményt, csak és kizárólag a határnál dolgozó amerikai állatorvos igazolását! Ja! Az meg nem dolgozik szombaton, amikor mi átlépjük majd a határt. Skye maradhat itthon, rábízva az apartman-komplexum gondokaira, akik napont egyszer benéznek majd hozzá....hozzá kell tennem, hogy Skye nem olyan, mint egy kanári, ő nagyon szociális, és nagyon kötődik az emberekhez...csak remélni tudom, hogy 5 nap alatt nem golyózik be.

Út Idaho-ba

Nem mondom, hogy nem számítottunk rá, de hirtelen jött mégis. Jim apukája tegnap este elhunyt. Nagyon beteg és gyenge volt, jobb helyen van már, de ez a mi gyászunkon nem változtat. Én nem is ismertem személyesen, de Jim sokat mesélt róla, és gyakran beszéltünk telefonon.

A költözés tolódik egy héttel, szombaton levezetünk Idaho-ba, a temetés valószínűleg hétfőn lesz, szerdára visszaérünk, pénteken költözünk...hát nem lesz könnyű, de ez van, valahogy megoldjuk.

Az ég megint fehér, a levegőben érezni a füst szagát, megint nagy erdőtüzek vannak a szomszédos tartományban, és a szél idehozta a füstöt...

Lac La Biche

Nagy-nagy dolog történt! Nem akartam írni róla eddig, mert nem tudtuk mi lesz a végeredmény, pedig nem vagyok babonás. Még mielőtt a kis vakációra mentünk, Jim megpályázott egy állást Lac La Biche-ben, amiről írtam a kirándulós blogban...mármint a helyről, mert az interjú után elmentünk, hogy szemügyre vegyük normálisan. Lac La Biche egy kis község északon, egy gyönyörű tó partján. Az ottani főiskola hírdette meg a pozíciót...és Jim megkapta! Ugyanaz amit most csinál: tréningek, online kurzusok kialakítása stb, de végleges pozíció, alkalmazotti munkaviszony, teljes juttatással. Kb egy hónap múlva költözünk. Már elkezdtünk lakásokat nézni. Nagyon izgalmas az egész és gyors, de nagyon örülünk, mert sokkal jobb Jimnek, sőt nekem is megpróbálnak majd munkát találni! Én mindig is egy kisvárosban akartam élni, nem tudom miért. A hegyek messzebb lesznek, de az jó, hogy ott van helyben egy hatalmas tó (mondjuk kb mint a Velencei-tó) még az is lehet, hogy a kirándulás mellett horgászni is fogunk hehe.

Nagy szívfájdalmam, hogy így valószínű nem fogok tudni hazalátogatni az ősszel! :((( Új munkahelyen itt nem tehet ilyet az ember, és anyagilag is húzós lenne....de arra gondolok, hogy alapozzuk meg végre itt az életünket, utána ráérünk hazamenni látogatóba...nehéz, mert mindenki nagyon hiányzik, de ez van, nem tudok kétfelé szakadni bármennyire is szeretnék. Rájöttem, hogy örülni kell a változásnak, és tudom, hogy mi vonzottuk be ezt az új állást!

Ma a Chaptersben is bejelentettem, hogy egy hónap múlva felmondok...Marilyn az egyik főnököm nem akarta elhinni, percekig öleltük egymást és sírtunk...na ilyen sem volt még, az utolsó magyar munkahelyemen volt búcsúztatás, sok szeretet, amit soha nem fogok elfelejteni, de olyan még nem volt, hogy magát a munkát megsirattam. Nagy a felfordulás amúgy, felújítják a gyerek részleget, dupla akkora lesz rengeteg játékkal, így az egész üzlet folyamatosan mozog, a különböző részlegek minden nap máshová kerülnek a felújítás miatt...káosz...és el sem tudom képzelni, hogy hamarosan nem leszek ennek részese...ez az egy szomorú, minden más azt súgja, hogy nagyon jó lesz ez a költözés. :))))

Lac La Biche:

Csütörtök

Nagyon aranyosak vagytok hogy várjátok a híreket, köszönöm a sok kedvességet, az van, hogy csütörtökre kaptam csak időpontot....van ami itt sem más....a jó hír, hogy a fájdalom tegnap este óta megszűnt! Jimmel azt beszéltük, hogy tényleg lehet hogy 2 probléma van...lehet hogy van miómám, de a fura idegfájdalmat nem az okozta, hanem mondjuk hátsérülés, ami időközben magától helyrejött. Mivel a tehességet kizárták, így nem kell félni a röntgentől, ma visszamegyünk a háziorvoshoz, hátha az ultrahang előtt a hátamat lecsekkolhatjuk...az biztos, hogy legalább jól ki leszek vizsgálva :)

Valami van...

Napok óta fáj a derekam, meg két oldalon a hasam, ezért tegnap elmentünk a dokihoz. Az első doki elég gyagya volt, közölte, hogy csak tele vannak a beleim, csináljunk röntgent...mondom neki, hogy 3szor voltam WC-n ma...nem izgatta. Na de a röntgenes pasi is tett fel kérdéseket, és kezdett gyanús lenni a diagnózis. Megkérdezte lehetek-e terhes? Hát, minden lehetséges, bár nem valószínű....mert akkor ő nem csinál röntgent, menjek vissza a dokihoz. Szerencsére másikhoz kerültem, aki sokkal jobb és alaposabb volt, azt mondta, hogy ez bizony a méhem...mert nagy és kemény....valami van benne...vagy baba, vagy mióma, vagy ciszta. Köszi... Irány a labor, vérvétel, vizeletvizsgálat, várakozás. Eredmény: vérteszt normális, nincs gyulladás, a vizelet nem mutat terhességet. Következő lépés az ultrahang, mivel jól be voltam tojva, a doki rendes volt, felajánlotta, hogy ír egy papírt, és akkor azonnal megcsinálják az ultrahangot a kórházban, de megnyugtatott, hogy bármelyik változatról is van szó, ne ijedjek meg, nem veszélyes, nem rákosodhat el vagy ilyesmi, de elképzelhető, hogy egy kis műtét szükséges. Na hajrá, mentünk a kórházba...Vészhelyzet képei ugrottak be :) Tömeg a váróteremben, emberek fekszenek a folyosón stb. Tiszta volt minden, rendezett, csak zsúfolt. Elsőként a recepciós nővérhez vezetett az út, aki ott helyben megmérte a vérnyomásom és a lázam, mindenről kikérdezett, felvette az adataim és kaptam egy kis papírkarkötőt a nevemmel :) Ja, egyébként az ultrahang zárva van! Nem is értik, hogy a doki a rendelőben miért gondolta másképp, de azért megpróbálnak tenni valamit....órákig tartó várakozás, végül bevittek egy tömegvizsgálóba, tudjátok hat ágy, függönyökkel elválasztva stb. A hangulat vidám volt, szólt halk zene, betegek rihegtek-röhögtek a függönyök mögött. Jött egy nővér, aki megint megmérte a vérnyomásom, lázam, kikérdezés újra, aztán végre jött egy doki, az is megvizsgált (már röhögtem magamban), és akkor jött az újabb vér és vizeletvizsgálat. Tuti nem terhesség, az értékeim amúgy normálisak, ultrahang meg majd hétfőn. Mivel nem produkálok más tüneteket, még az is lehet, hogy mégsem a méhem....nekem alapból nagy és talán azért volt kemény, mert stresszeltem/ovulálok amúgy/és hatan nyomkorászták meg pár órán belül....osztán a végén a csontkovácsnál kötök ki a derekammal :) Meglátjuk. Szar volt ez a tegnap, a sok várakozás, de félni nem félek semmitől, és legalább kaptam ízelítőt a kanadai egészségyügyből. Hát itt se tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb, és lassú is, de legalább alapos :)

Tolvaj

Ma Jim szembesült azzal, hogy valaki, felhasználva a kártyaszámát és a PIN kódját lelopott a számlánkról 400 dollárt! Senki nem tudja, hogyan történt, de a hülye idióta volt annyira ostoba, hogy egy, a bankhoz tartozó ATM-ből vette fel a pénzt, tehát az esemény rögzítve lett kamerán...szegény Jim most majd mászkálhat a rendőrségre...szerencsére a bank visszaadta az ellopott pénzt, de ettől még nagyon rossz érzés volt :(

Ehh...

Persze semmi nem megy simán....úgy értem itt. Miért nem látom oldalt a kommenteket? Elvileg hozzá van adva a lehetőség a jobboldali menüben. Tudja valaki a választ? :) Köszönöm!