Ajándék Skye-tól :)

Remélem mindenkinek nagyon jól telnek az ünnepek :) Néhányan biztos láttátok a képet Facebookon, de gondoltam leírom az egészet:

Pár napja kezdődött, Skye furán kezdett viselkedni. Állandóan Jimet akarta, és amikor Jim megsimogatta a hátát, kidülledt szemekkel, halkan csipogott. Megijedtem, hogy beteg, de anyósom közölte, hogy csak kanos :-O A farmon a csirkék ugyanígy viselkedtek...na mondom, ez marha jó :))) Azért megnyugodtunk, hogy nincs semmi baja, és nem csináltunk ügyet belőle.

Szenteste elmentünk a templomba, és mikor visszaértünk a házba, hallottam, hogy Skye nagyon furcsán fütyürészik...rohantam le, és mit találtam? Egy tojást a kalitka egyik sarkában :)))) nagyon meg voltunk hatódva (a nöstények akkor is képesek tojni, ha nincsenek megtermékenyítve, de a tojásból nyilván nem bújik ki majd semmi). Eleinte nem izgatta Skye-t a tojás, de tegnap már megpróbált ráülni, és ma reggel megérkezett a második is :)))) Azóta el nem megy mellőlük, és ha közelítek a kalitka felé, rohan megtámadni :)))

Azt olvastam, hogy ha elvesszük a tojásokat, akkor arra ösztönözzük, hogy még többet tojjon, meg kell várni amíg befejezi (3-4 tojással), és aztán pár nap múlva elvenni a tojásokat, nem fogja érdekelni onnantól kezdve.

Na hát szóval szép kis karácsonyi meglepetés volt :)))

Kellemes Ünnepeket :)

Share Comments & Graphics - Christmas Layouts - Photobucket

Készülődünk

Javában karácsonyozunk már, rengeteg díszt, kültéri égőket tettünk fel, de sajnos mivel az én gépem tönkrement és anyósoml nem nagy szám, így nem sikerült jó képeket csinálni.

Sokféle cukorkát, csoki és kekszfélét sütögetünk már előre, és gyűlnek az ajándékok a fa alá :) Kaptunk csomagot rokonoktól, és bevallom nagyon jó érzés, hogy gondoltak ránk.

Nem meséltem még, hogy szombatonként templomba járunk az anyósom kedvéért, nem erőltetné, de tudom hogy fontos neki, és annyira jó fejek a papok meg az egész közösség, hogy jó ott lenni, akkor is, ha nem vagyok vallásos igazán. Tegnap összejövetelt rendezett a templom két papja, akik egymás mellett laknak egy ikerházban...mindenki mehetett aki akart, volt kaja, pia minden, cserébe annyit kértek, hogy mindenki vigyen egy-egy kaparós sorsjegyet és ha nyernek, a pénzt a templomnak adják. :)))) Jó volt!

Úgy néz ki, hogy fehér karácsonyunk lesz itt, legalábbis remélem...minden nap esik egy kis hó, és többnyire meg is marad...drukkoljatok :))))

Bénázunk...

Bénázós időszakban vagyunk azt hiszem....pár napja Jimmel elindultunk volna a bankba, hogy hozzáadjunk engem is a folyószámlájához. Itt a bejárati ajtó úgy működik, hogy elfordítod a kis kallantyút az ajtógombon, és amikor becsukódik az ajtó, automatikusan be is záródik. A kulcsot -nem tudom miért- a veranda egyik oszlopán lévő kis hőmérő mögött tartjuk. Na jó, ajtó zárva, de hopp! a cigim bent maradt, semmi gond visszamegyek érte. De hol a kulcs????? Mert nincs a hőmérő mögött....most mi legyen? Anyósom a barátnőivel ebédel, mi meg ki vagyunk zárva. Kis tanakodás után Jim elindult, hogy kiszedje valahogy az alagsori fürdőszoba ablakát. Sikerült. Elkezdett bemászni, de nagyon be voltunk tojva, hogy mi lesz, ha beragad, mert az ablak elég kicsi. Szerencsére ez nem történt meg :)))) A kulcs persze az előszoba asztalán pihent.

Én meg ma reggel elindultam feltölteni a madáretetőket, és nem vettem észre, hogy a kis ösvény ami az etetők és a sufni között van (és lejtős) jéggel van bevonva...akkorát estem, hogy a ház is beleremegett szerintem....

Még a Macska is bénázik, tegnap hatszor futott neki anyósom autójának...ötször sikeresen lesett, hatodjára csak feljutott a motorháztetőre, utána 10 percig azzal szórakozott, hogy le-föl szánkázott a szélvédőn :))))))

Google chrome fordító szolgáltatás

Még mindig röhögök ezen....elkezdtem a Google chrome-ot használni, imádom, és ahogy olvastam a saját blogom, fent egy sávban felajánlott angol fordítást...rákattintottam és a blogom megjelent angol nyelven...na de a fordítás az valami röhej!!! Próbáljátok ki, ha van egy kis időtök... :)))))))

Bekukk :)

Tudom nagyon el vagyok maradva, és igyekszem mostantól többet írni és olvasni!!!
Jól vagyunk, Jim dolgozik és mindenki imádja, én készülök egy kommunikációs és vonzás törvénye tanfolyamra...a virtuális világban, ahol önkéntes vagyok, felkértek tanárnak juhhéééjjj....fizetnek is érte, de nem az számít, ki tudja milyen értékes embereket találok majd ott.

Nagyon jó volt a Hálaadás, hatalmas lakomát csaptunk, esett a hó, nagyon meghittre sikerült, most meg már karácsonyra készülünk, rohan az idő.

A Macska is meg van még....nagyon el van kényeztetve, de legalább védi a házat...azt az ordítást, amit művel ahányszor egy másik macska a ház közelébe ér.....wow....

A Macska

Tudtátok, hogy itt is létezik a párizsi, de Bologna-nak hívják???? :))))))))))))))

Más...hetekkel ezelőtt sikerült megszelidítenem az egyik macskát, ami bejárt a sufniba aludni és enni, mert anyósom gyakran tesz ki kaját a macskáknak. De ez a bizonyos macska egyedüli urasággá vált! Elkergeti a többieket, jön, bújik hozzám, dorombol, játszik. Nagyon szeretne a házba is bejönni...örülne, ha beengednénk...a két papagáj kevésbé élvezné, így sajna a macska kint marad. A macska neve egyébként Macska...majd hozok róla képeket, nagyon édes!

Otthonom, Idaho :)

Megszületett a döntés....maradunk!!!! Jimet behívták az oktatási központba, és azt mondták neki, hogy ne menjen sehova, mert szükségük van olyan tanárokra, mint Ő! Eleinte helyettesíteni fog, de a központ vezetője közölte, hogy pikk-pakk lesz saját osztálya. Itt tapasztalat és végzettség alapján változnak a fizetések, így majdnem annyit fog keresni, mint egy egyetemi tanár, és azt csinálhatja, amit a legjobban szeret: fiatalokat taníthat. Nagyon örülünk, Lac La Biche meg bekaphattya!!!!

Azt ugyan ki kell még találni, hogy hogyan hozzuk le a cuccainkat a raktárból, de az egyelőre nem sürgős.

Nagyon megszerettem Idaho-t, kedvesek az emberek, jó az időjárás, csendes a város. Közel van a család, és mivel Jim itt nőtt fel, az ő emlékei nekem is sokat jelentenek. És...bevallom, hogy itt Jim tanári fizetése többet ér, mint a kettőnk fizetése együtt Kanadában! Nyilván nem ez a lényeg, de nem is elhanyagolható információ.

Happy Halloween

Twitter Background

Bekukkantok

Na itt vagyok...az a hülye főiskola Lac La Biche-ben képtelen választ adni, hogy akkor most menjünk vissza vagy ne...áhhh. Közben Jim kiváltotta a tanári engedélyét, lehet hogy újra tanítóbácsi lesz...és akkor meg maradunk LOL már nem tudom mit fogunk csinálni, de egyre több az ötlet. :)))))

Belegondoltam, hogy momentán hogyan használjuk a vonzást...egyikünk sem tudja hogy mit akar, hogy mi lenne a jobb, nem tudunk dönteni, és így csak zavaros impulzusokat küldünk ki...és azt is kapjuk vissza. Szerintem ilyenkor egy valamit lehet tenni. Körülvesszük magunkat szeretettel, jó gondolatokkal, örömmel...ezáltal pedig azt fogjuk bevonzani ami a legjobb, akkor is ha most nem tudunk dönteni.

Amúgy meg jól vagyunk, szeretjük egymást, anyósomat lassan előléptetem, mi következik az angyal után a rangsorban???? :)))))))

Gondolatébresztés

Hahó :)
Szeretnék megosztani veletek egy új blogot, melyet két barátommal alkottunk meg. Érdekes témák, gondolatok fognak megjelenni a blogban, valamint szeretnénk sok emberhez eljuttatni egy konferencián való résztvétel lehetőségét.
Nézzetek be kérlek és ha van rá lehetőségetek, légyszi linkeljétek ki a blogot, hogy minél többen olvashassák. Köszönöm szépen!!!

Katt ide: Gondolatébresztés

Konyvajanlo: Sarah's key

Ujabb konyvajanloval jottem ma. Sarah’s key (Sarah kulcsa) egy gyonyoru es megrazo tortenet egy zsido kislanyrol, aki 1942-ben mielott elhurcolja egesz csaladjat es ot magat is a nacik altal vezetett francia rendorseg, bezarja kisoccset egy rejtett gardrobba, ami a lakasukban van, es megigeri neki, hogy visszamegy erte. A tortenet masik resze napjainkban jatszodik szinten Parizsban, ahol az amerikai szarmazasu ujsagiro, Julia elindul, hogy cikket irjon az 1942 juliusaban tortent borzalmakrol, mikozben erdekes kapcsolat alakul ki kozte es Sarah tortenete kozott. Nem konnyu olvasmany, de megeri. Az irono Tatiana De Rosnay Parizsban el, angol-francia-orosz szulok gyermeke.

Vorosiszap...

Olyan borzaszto ami tortent, meg az itteni TV csatorna is mutatja a hiradoban. Megszakad a szivem, es nem tudom hogyan segithetnek..innen...messzirol :(((((

Itt vagyok

Jo regen nem irtam tudom, de meg mindig varakozasi idoszakban vagyunk. A helyzet az, hogy kezdjuk Kanadat elfelejteni (Jim most eppen beszel a foiskola igazgatojaval arrol, hogy milyen hulyen bantak velunk, de igazsag szerint remelem nem ajanljak fel ujra az allast, mert a fene sem akar ilyen emberekkel dolgozni). Rengeteg helyet megpalyaztunk itt, es most varjuk a visszajelzeseket. Nem mondom, hogy nem vagyunk idegesek ahogy telik az ido, de tudjuk, hogy minden rendben lesz.

Gondoltam irok egy kicsit Idaho-rol is. Nampa Idaho del-nyugati reszen fekszik, kozel a fovaroshoz, Boise-hoz. A klima kisse sivatagos, illetve hegyi-sivatagos. Forro, de szaraz nyar, rovid osz, hideg de nem tul csapadekos tel, es hosszu, szep tavasz. Itt talalhato Eszak-Amerika legmelyebb szakadeka amit Pokol Kanyonnak hivnak, melyebb mint a Grand Kanyon. A populacio fele spanyol, mexikoi szarmazasu, sajnos a fiatalok gyakran keverednek bunugyekbe, bandakba, de alapvetoen en nagyon kedvelem oket, mert kedvesek es baratsagosak. Az allam fokent mezogazdasagbol es banyaszatbol el, az egyik legolcsobb allam, de ez viszont a fizeteseken is meglatszik, ahogy Ditti is irta a kommenjeben.
Nagy szerepe van a sportnak, termeszetesen az amerikai futballnak. Bar Idaho-nak nincs profi csapata, az egyetemi csapat (Boise State Broncos) nagyon hires es az egyik legjobb az orszagban. Amikor jatszanak, az egesz varos kituzi a zaszlojukat, es minden masodik ember a csapat hivatalos szineibe oltozik, jopofa.
Tettem fel az albumba uj kepeket, elmentunk megnezni ket regi banyaszvaroskat, az egyik ma mar csak turista latvanyossag, a masik lakossaga mindossze 400-500 fo korul van, eleg kihalt, de jo es erdekes volt latni a regi stilusu hazakat, utakat, uzleteket.

Idaho

Tovabb bonyolodik...

...a helyzet...a foiskola csak megsurgette azt a bizonyos papirt a bevandorlasiakkal, meg is erkezett ma, igy nincs szukseg a szerzodesre amit Jimmel akartak kotni arra az idore amig varunk a papirra. Viszont mivel lekoltoztunk Idaho-ba, most nem engedhetunk meg magunknak egy ujabb koltozest arrol nem beszelve, hogy a lakast is fel kellett adnunk Lac La Biche-ben...ahhhh ilyen egy kusza helyzetet nem kivanok senkinek. Eloszor arra gondoltam, hogy az emberek a foiskolan ossze-vissza kavarnak, de valojaban csak mindent megprobalnak a leghamarabb megoldani, mert szukseguk van Jimre. Ez persze nem segit momentan. Most azon faradoznak hogy segitsenek anyagilag nekunk visszakoltozni, amugy is fizetnek a koltozest de csak miutan mar ott vagyunk, az meg nem megoldas. Nem tudom mi lesz, Jim elkezdett itt is nezelodni allas ugyben, talalt is ket helyet, ami eselyes lehet esetleg. Elkepeszto, hogy itt milyen olcso az elet Kanadahoz kepest...nem gyozok csodalkozni. Haz es lakasarak, kaja, elektronikus arucikkek...minden felaron kaphato!!! Abbol a penzbol, amit Kanadaban kerestunk, es ami arra volt eleg hogy naprol napra eljunk, itt igen gazdagok lennenk. A penz nyilvan nem minden, de a csalad is itt van. Mar nem is akarok visszakoltozni Kanadaba...persze ha a foiskola segit es itt nem talalunk mast, akkor visszamegyunk.

Tovabbra is nagyon jol erezzuk magunkat a szuloi hazban. Tegnap elott elmentunk a templomba, ahol adomanyokat szortiroztunk, ma es holnap lesz a nagy vasar, mint valami bolhapiac. Holnap reggel misere megyunk egy masik varosba, ahol egy regi, szepseges templom var rank, engem foleg az erdekel. Olyan itt, mintha nyaralnank, kar hogy annyi megoldando feladat tornyosul a fejunk felett.

Nampa

Itt vagyunk!
Nagyon jol erezzuk magunkat a szulohazban, szerintem en evek ota nem aludtam ilyen jokat! Sokat beszelgetunk, segitunk anyosomnak a haz korul, fozocskezunk, persze Jim dolgozik is.
Tegnap voltunk gyumolcsot szedni a kozeli szedd-magad gyumolcsosben, isteni barackot es ringlot talaltunk. Tervben van egy kis horgaszat is, es persze nezelodunk, annak ellenere hogy ott a helyunk Lac La Biche-ben...mi van ha itt van a helyunk Nampa-ban???
Uj kepek itt:

Idaho

2. es 3. nap

Masodik nap atvezettunk Banff ismeros tajain: A Harom nover hegysegen es a Kastely sziklan keresztul Vegul eljutottunk Fairmontba, Lee bacsiek hazahoz, ami tulajdonkeppen egy golf-klub kozepen all, sok mas nyugdijas hazaval egyutt. Jolly a voros cica nagyon szemezett Skye-jal, igy szegeny kismadar vegig a szobaban es a kalitkaban maradt. Jim mindenkeppen akart kicsit golfozni, jopofa volt, a taj meg gyonyoru, en vezettem a golf-kocsit, ami nagy szam volt, mivel en elvileg soha semmit nem tudtam vezetni...eddig. Amikor a felreutott golflabdakat kerestuk, labdak helyett talaltunk 3 szarvast. Kimerulten aludtunk el, es ma jo koran keltunk. Ket orankba telt amig a hatarhoz ertunk, ahol megvizsgaltak Skye-t, 200 dollar fejeben...persze egeszseges volt, gratulaltunk is neki lelkesen mikor visszaultunk a kocsiba. Este hat volt mire Spokane-be ertunk, mivel a vizsgalatra ket orat kellett varni...remek...igy itt szalltunk meg. Holnap biztosan elerjuk a vegcelt, Nampa-t. Ime a kepek, utalom a blogspot elcseszett kepfeltoltos nyavajajat...vagy csak en benazom...

Idaho

Uj kaland - 1. nap

Szoval az van, es ezt nagyjabol irtam mar, de csak ugy ossze-vissza, hogy a fosikola eszakon ugyan felajanlotta az allast Jimnek, de elfelejtettek, hogy mivel amerikai igy kell kuldeniuk egy papirt a bevandorlasiaknak, hogy nem talaltak kanadait, ezert akarjak ot felvenni...csakhogy ennek elbiralasa 6-8 het es ez most derult ki par napja....de mit csinaljunk ezalatt az ido alatt? Nem lehetunk munkanelkuliek! Es mar bejelentettuk, hogy kikoltozunk az apartmanbol augusztus vegen. Igy kitalaltuk, hogy lemegyunk egy idore Idahoba, ugyis mindketten visszavagytunk, radasul a foiskola eszbekapott hogy az USA-bol szerzodtethetik Jimet 6-8 hetre, tehat onnan fog nekik online dolgozni, es rendesen megfizetik. Ma minden butort bepakoltunk egy kis berelt raktarba, es elindultunk, bar jo keson, igy ejszakara Calgaryben hajtjuk alomra a fejunket, holnap koradelutan megerkezunk Fairmontba, ahol maradunk egy ejszakat Lee bacsieknal (ez annyira itteni szokas: Lee bacsiek elutaztak, es lelkesen bejelentettek, hogy a kulcs a labtorlo alatt van, nyugodtan maradjunk a hazban par napra akar), aztan kovetkezik ujra a Mars-szeru taj Idaho-ig.A tegnapi kikoltozes meg a mai pakolas nagyon kifarasztott minket, oszinten szolva nem hittem, hogy a vegere erunk. Velunk van Skye is, jopofa vele utazni.

Nem hiszem, hogy valaha is ateltem ennyi fura valtozast de elvezem!!!!! :)))))))

Az út

Na gondoltam tartozom egy kis beszámolóval Idaho-ról. Vasárnap reggel indultunk Edmontonból, Calgary-n át Frank’s slide-ig. Itt megálltunk körülnézni, elképesztő egy hely! 1903-ban a Frank nevű kisváros felett álló hegy fogta magát, és hajnali négykor a városra zúdított 90 millió tonna mészkövet! A város harmada azonnal elpusztult. Az indiánok előre figyelmeztették a lakókat hogy az a hegy mozog, de persze nem hallgattak rájuk.

Ezután tovább haladtunk dél-nyugati irányban, estére értük el a Kanada-USA határt, hú de izgultunk, Jim úgy remegett, hogy azt hittem elájul. Behívtak, de nem kértek el semmilyen extra dokumentumot. Ki kellett töltenem egy papírt, hogy nem vagyok fertőző és/vagy elmebeteg illetve terrorista, aztán egy scanner segítségével levették az összes ujjlenyomatom, és végül kaptam egy 90 napos beutazási engedélyt. Juhúúú. Még volt erőnk tovább menni, éjszakára egy Saindpoint nevű kisvárosban szálltunk meg Idaho-ban.

Másnap reggel viszonylag korán keltünk, nyugat felé indultunk, elhagyva Idaho-t. Érintettük Washington és Oregon államot, ugyanis itt autópályán tudtunk menni ellenben Idaho erdős-hegyes részeivel, ami kilóméterben közelebb van a végcélhoz, de időben több. Hát az útnak ez a része borzalmas volt! Olyan tájat képzeljetek el, mint a Mars...kopár dombok, szalmasárga kiégett fű, elhagyatott földek brrr...este 6-re értünk Nampa-ba, Jim szülővárosába. Gyorsan lepakoltunk a hotelszobában, átöltöztünk, és rohantunk a ravatalozóba, ahol egy megemlékezést tartottak Jim apukájáról. Persze első körben mindenkinek bemutatott engem Jim, nagyon kedvesen fogadtak, de az igazi meglepetés Jim anyukája volt, aki percekig ölelt magához sírva, és a megemlékezés alatt végig fogta a kezem. Az egész ceremónia nagyon szép volt, nem lehangoló, ünnepeltük Jim apukájának az életét! Mikor ennek vége lett, újra átöltöztünk és mentünk Jim szüleinek a házába. Gyönyörű, régi ház, tele emlékekkel, igazi otthonos hangulata volt. Jól megvacsoráztunk, beszélgettünk mindenkivel, majd este 10 felé visszamentünk a hotelbe aludni.

Kedden délben volt a katolikus mise. A koporsót, Jimet és testvéreit, valamint a koporsó-vívőket (unokák) 3 nagy limuzin vitte a templomba. A mise nagyon szép volt, mások itt a katolikusok, valahogy szabadabbak. A mise után nagy ebéd következett, aztán az egész délutánt a családdal töltöttük, meg Jim elvitt, és megmutatta az iskoláit, a régi farmot és házat, a közeli tavat. Este hétkor elbúcsúztunk mindenkitől, nehéz volt, anyósom teljesen hozzám nőtt ebben a két napban, nem is akartam hazajönni.
Szerda reggel indultunk vissza Kanadába, és csütörtök estére értünk vissza. Közben láttunk pár nagyon érdekes tájat, mert most a másik utat választottuk Észak-Idaho-n keresztül. De erről akarok majd egy különálló bejegyzést írni a kirándulós blogba.

Holnap végre költözünk Lac La Biche-be, persze az is tolódott Idaho miatt. Pár napig nem lesz netem, de utána majd írok.

Isten hozott Zsófia Lilla :)

Gratulálok és szívből kívánok minden földi és égi jót Kirszti barátnőmnek, aki egészséges, és gyönyörű kislánynak adott életet!!!!!

USA vs. Hungary és Skye

Egész napi telefonálgatás eredményei: Ahhoz hogy én átléphessem az USA határát, a következő dokumentumokra van szükség: útlevél, házassági anyakönyvi kivonat, Jim apukájának a halotti anyakönyvi kivonata, ami bizonyítja, hogy tényleg a temetésre megyünk. Mivel Jim amerika állampolgár, így őt nem piszkálják. Undorító! Én megértek minden törvényt és minden szabályt, de hogy egy gyászoló családot cseszegetnek hallotti bizonyítványért, az azért több a soknál. Nem beszélve arról, hogy nekem, magyarként milyen érzés ez az egész. Legszívesebben az arcukba vágnám, hogy az USA MESSZE nem olyan jó hely, hogy attól kelljen tartaniuk, hogy nem megyek vissza Kanadába!

Eh...még rosszabb, hogy Skye-t nem vihetjük magunkkal...ezt figyeljétek: Nem fogadnak el kanadai állatorvosi véleményt, csak és kizárólag a határnál dolgozó amerikai állatorvos igazolását! Ja! Az meg nem dolgozik szombaton, amikor mi átlépjük majd a határt. Skye maradhat itthon, rábízva az apartman-komplexum gondokaira, akik napont egyszer benéznek majd hozzá....hozzá kell tennem, hogy Skye nem olyan, mint egy kanári, ő nagyon szociális, és nagyon kötődik az emberekhez...csak remélni tudom, hogy 5 nap alatt nem golyózik be.

Út Idaho-ba

Nem mondom, hogy nem számítottunk rá, de hirtelen jött mégis. Jim apukája tegnap este elhunyt. Nagyon beteg és gyenge volt, jobb helyen van már, de ez a mi gyászunkon nem változtat. Én nem is ismertem személyesen, de Jim sokat mesélt róla, és gyakran beszéltünk telefonon.

A költözés tolódik egy héttel, szombaton levezetünk Idaho-ba, a temetés valószínűleg hétfőn lesz, szerdára visszaérünk, pénteken költözünk...hát nem lesz könnyű, de ez van, valahogy megoldjuk.

Az ég megint fehér, a levegőben érezni a füst szagát, megint nagy erdőtüzek vannak a szomszédos tartományban, és a szél idehozta a füstöt...

Könyvlista

Chaptersnek is köszönhetően fantasztikus könyveket olvastam az elmúlt évben, és gondoltam, megosztom a listát :)

Marina Nemat: The prisoner of Tehran (Adjátok vissza az életemet): Csodálatos önéletrajzi regény, melyben az írónő felfedi gondtalan gyerekkorát Iránban, majd a borzalmat, ami az 1978-79-es iráni forradalom alatt történt vele...börtönrabság, kényszer-házasság, kínzások, és a szabadulás ami elhozza neki a szerelmet és a kiutat Iránból, Kanadába. Nem tudtam letenni!

Lawrence Hill: The book of negroes (Nincs magyar cím?): Fantasztikus történet egy rabszolgalányról, akit Afrikából raboltak el, hogy aztán az államokban dolgozzon, sok más társával egyetemben. Hosszú idő telik el, míg Aminata kiutat talál: segíti az angolokat a Függetlenségi háborúban, és ezzel neve bekerül a Book of Negroes (Feketék könyve)-ba, ami egy létező dokument, olyan rabszolgák neveivel, akik engedélyt kértek hogy Kanadában telepedjenek le, ám az sem hozott számukra jobb világot. Aminata visszajut Afrikába, de végül Angliában köt ki, és ott találja meg a megérdemelt szabadságot.

Tracy Chevalier: Remarkable creatures (Isteni teremtmények): Mary Anning-nek, miután gyerekként átélt és túlélt egy villámcsapást, különös tehetsége és nagyon jó szeme van. Eddig nem látott hüllők őskövületeire bukkan rá az 1800-as évek Angliájában, ami megrázza még a tudományt is, és új távlatokat nyit a teremtés történetében, jóval Darwin elméletei előtt. Ám nőként nem könnyű egy ilyen meghatározó szerepben élni. Intrikák és gyűlölködés közepette Mary barátra talál a londoni vénkisasszony, Elisabeth Philpot személyében. Szép és gazdag történet barátságról, tudományról, és fejlődésről.

Alice Sebold: The lovely bones (Komfortos menyország): Ez a magyar cím borzalmas már bocsánat. A regény fantasztikus, valószínű, hogy a Peter Jackson rendezte filmet mindenki látta. Le a kalappal...végre egy film, ami felér a könyvvel!

Jodi Picoult: My sister’s keeper (A nővérem húga): Na ez pont az ellentéte! Borzalmasan rossz a film, tökéletesen elcseszett, és megváltoztatott befejezéssel. Szerintem a téme egyedülálló önmagában. Egy fiatal lány, aki egész életében arra volt hivatott, hogy leukémiás nővére segítsége legyen...donorként. (Őssejt, csontvelő stb). Ezért született, ezért fogant meg. Ám eljön az ideje, hogy Anna kezébe vegye a saját életét, ezért ügyvédet fogad, és bepereli a szüleit. A történet végigvezet minket egy bonyolult család életén, megmutatva, hogy mi minden rejlik egy ilyen borzasztónak tűnő döntés mögött, és mi rejlik a családtagok szívében.

Jodi Picoult: Plain truth: Nem találtam magyar címet. Amikor a csendes, és békés amish kisvárosban halott kisbabát találnak a Fisher család pajtájában, a béke és nyugalom némileg felborul. Katie Fisher 17 éves, és az orvosok megállapítják, a terhesség, és szülés jeleit, ám Katie azt állítja soha nem volt terhes. Ellie Hathaway sikeres ügyvédnő, aki nagynénjénél próbálja zilált életét rendbetenni. A nagynéni bár elhagyta az amish közösséget, Katie anyja értesíti őt a történtekről. Így kerül Ellie a történet és a nyomozás közepébe, magára vállalva, hogy kideríti az igazságot, miközben maga is megéli, megtapasztalja az amish világot.

Elizabeth Gilbert: Eat, pray, love (Ízek, imák, szerelmek): Az önéletrajzból készült filmet pár napja mutatták be itt, Julia Roberts-szel a főszerepben, de egyelőre nem láttam. Elizabeth élete látszólag remek...mindene megvan. Egészen addig, amíg egy nehéz válás depresszióba nem kergeti, és rá nem jön, hogy fogalma sincs arról, mit is akar az életétől. Elhatározza, hogy nekivág a világnak, és kideríti mire is hivatott. Olaszországban szenvedélyt, és kulináris élvezeteket talál, Indiában spiritualitást, Indonéziában pedig szerelmet. Fontos üzenete a könyvnek, hogy ne csak szeretni, hanem elengedni is tudjunk. Nem mondom, hogy nem tudtam letenni, kissé lassú, de mély és érzelmes!

Audrey Niffenegger: Her fearful symmetry (Nincs még magyar cím): Imádtam Az időutazó feleségét, ezért mindenképpen el akartam olvasni az új regényt. Julia és Valentina tükör-ikrek, akik szüleikkel élnek az USA-ban. Egy nap levelet kapnak, méghozzá anyjuk szintén ikernővérének végakaratát, amelyben a néni rájuk hagyja londoni lakását. Az ikrek Angliába utaznak, hogy 1 évig a lakásban éljenek (csak akkor tudják eladni) és felfedezzék az ottani életet. Hamar rájönnek, hogy a végakarat nem véletlen, az ő családjuk is rejteget titkokat, nem beszélve a nagynéniről, aki halála után sem hagyta el a lakást!

Paulo Coelho: The winner stands alone (A győztes egyedül van): Nem gondoltam volna, hogy Coelho-tól ilyen témájú könyvet kapunk....sztárok, gazdagság, ragyogás...Igor dúsgazdag, mégsem boldog, egyetlen célja, hogy visszahódítsa ex-feleségét, aki elhagyta egy divattervezőért. Helyszín a cannes-i filmfesztivál, ahol Igor arra készül, hogy véghezvigye nem mindennapi tervét. Az elején nem igazán tetszett a regény, aztán ahogy haladt előre a történet, úgy értettem meg egyre jobban az üzenetét, ami nem új, Coelho mégis többet volt képes kihozni a szokásos „a ragyogás és gazdagság átkai” témából.

Elizabeth Kostova: A történész

Nagyon rég nem kötött le ennyire egy könyv sem, pláne nem angolul. A történész egy számomra nagyon érdekes témát dolgoz fel...egy új Dracula sztori, melyben időn és egész Európán átutazva, próbáljuk megfejteni a történelmi Dracula sötét titkait, és a lehetőséget, hogy a Karóbahúzó valóban halhatatlanná vált-e. A regény bővelkedik gazdag útleírásokban, történelmi érdekességekben, és az írónő folyamatosan ébren tartja az olvasót azzal, hogy szinte minden oldalon újabb titokra, részletre bukkanunk, mely közelebb visz a megoldáshoz. És ez ritkaság...

Számomra azért is megkapó, mert most először találkozom olyan Dracula-alakkal, amelyik tökéletesen passzol a történelmi figurához. Bram Stoker Dracula-ja helyes, romantikus úr, bármilyen szörnyű tettet elkövethet, akkor is valahol a legtöbb ember szimpatizált vele. A többi vámpír-témát feldoglozó alkotásban vagy filmben ezek a jegyek jelentek meg, több-kevesebb sikerrel...de ha éppen agyatlan szörnyet csináltak belőle, vagy vigyorgó, dekadens várúrt, az sem passzolt a valódi személyhez. Aki ismer, tudja, hogy rajongója vagyok a témának, bár az utóbbi időben elvette a kedvem az Alkonyathoz hasonló ponyvák áradata...na ez a könyv visszahozta a rajongásom! És nem csak azoknak ajánlanám, akiket érdekel Dracula meséje...szinte tökéletes történelmi thriller! Imádom!

Búcsú :(

Hát eljött ez a nap is...ma dolgoztam utóljára a Chaptersben. Már tegnap kerülgetett a sírás, sokan elbúcsúztak, akik ma nem dolgoztak, de amikor a menedzserek behívtak ma az irodába, megköszöntek mindent, átölteltek egyszerre, és átadtak egy ajándékcsomagot, na akkor berohantam a személyzet ebédlőjébe, és zokogni kezdtem. Az ajándékcsomagban csupa olyasmi volt, amiről tudták, hogy a kedvenceim: egy dekoratív üvegkancsó, bornak, víznek, üdítőnek, gyömbéres tea, a kedvenc csokim, hiper-szuper egyszemélyes teásbögre szűrővel, a kedvenc pihe-puha plüssbocim, egy hűtőmágnes idézetekkel, és persze egy üdvözlőkártya, amit majdnem mindenki aláírt. Amikor lejárt a műszak, szinte mindenki odajött a kijárathoz átölelni és elbúcsúzni. Kedvenc férjem is megjelent, méghozzá egy csokor virággal és Skye-jal, aki egy dobozban tartózkodott, sikeres manikűrözésen esett át az állatkereskedésben. Mielőtt én elbőgtem magam újra, Jimnek könnyezni kezdett a szeme, Marilyn az egyik menedzser szolidaritásból át is ölelte, nagyon aranyos pillanat volt, és nagyon megható. Annyi de annyi szeretetet, megértést kaptam itt mindenkitől, igazi családdá váltak, és rettenetesen fognak hiányozni!

Paprika és kenőmájas :)))

A hétvégén a kajáé volt a főszerep...először is berobogtunk az olasz boltba, mert hallottuk, hogy megérkezett az import magyar zöldpaprika, vettünk is jópár darabot, aztán mentünk a szokásos élelmiszerboltba bevásárolni minden mást, és találtam kenőmájast!!!! Amikor a számba lapátoltam, Jim undorodva figyelt (a belsőségek nem az ő világa), de a végén csak megkóstolta ő is! Teljesen olyan, mint az otthoni. :)))

Csináltam töltött paprikát, de Jimnek is kedve volt főzni, készített a magyar paprika segítségével Chili Relleno-t. Úgy néz ki, hogy megpirítod a paprikát, aztán kibelezed, meghámozod és megtöltöd hagymás pirított darálthússal, reszelsz rá sajtot, összetűzöd fogpiszkálóval, és készítesz neki egy bundát, felvert tojásfehérjéből, tojássárgájából, és lisztből (ezeket össze kell keverni). Aztán kisütöd oljaban, végül csinálsz hozzá egy fokhagymás, paradicsomos szószt...nagyon finom lett!

Ma elmentünk az állatkertbe is, most először...hát nagy csalódás volt...alig pár állat, azok is mind a házukban hűsöltek, képeket sem csináltunk. :(

Ha valakit érdekel, van új bejegyzés a kirándulós blogban is...a link megtalálható itt az oldalon, lejebb, jobb oldalt :))

Fejlemények

Ma felmentünk Lac La Biche-be, befizettük a foglalót a lakásra és megkaptuk a kulcsokat, elvileg simán beköltözhetnénk, de jövő hétvége előtt nem tudunk hiszen mindketten dolgozunk. Viszont körbejártuk a helyet, csináltam képeket, Jim mindenfélét méricskélt aztán lementünk a tóhoz is, nem voltak óriás árvaszúnyogok most. Megetettük a sirályokat paradicsommal és kolbászdarabokkal höhö, falták ám!
Mostantól pakolás ezerrel, nem lesz egyszerű megint végigcsinálni, de nem izgat, úgy örülök, hogy megyünk!!!! Chapters miatt még szomorkodom, de ez így is lesz, és boldog vagyok, hogy ott voltam majdnem egy évig.

A tó

Fejlemények

Pár napja felmentünk Lac La Biche-be lakást nézni, és találtunk is egy megfelelőt. 2 hálószoba, kisebb, mint a mostani, de mosó-, és szárítógép tartozik hozzá, közel van a főiskolához, és az épületben csak 12 lakás van, tehát nyugis. Hülyét kapok az árvaszúnyogoktól továbbra is, de ez a tóval jár, nem ronthatja el a kedvem. Látogatást tettünk a főiskolán is, jó kis hely, megpróbálnak ott szerezni nekem is egy állást. Az erdészettől kezdve a szociális munkásig mindenféle képzés van, utóbbin én is gondolkozom...utálok tanulni, mégis hiányzik az iskola, ki érti ezt?

Nagyon várom, hogy menjünk....sokkal könnyebb elképzelni és elhinni, hogy minden jó lesz és egyre jobb, ha konkrétan egy új élet vár....valójában hülyeség, ott is képes vagy gyökeresen változtatni, ahol éppen vagy, de az ember már csak így működik.

Suli

Apartman-ház

Van ám új bejegyzés a kirándulós blogban :)))

Lac La Biche

Nagy-nagy dolog történt! Nem akartam írni róla eddig, mert nem tudtuk mi lesz a végeredmény, pedig nem vagyok babonás. Még mielőtt a kis vakációra mentünk, Jim megpályázott egy állást Lac La Biche-ben, amiről írtam a kirándulós blogban...mármint a helyről, mert az interjú után elmentünk, hogy szemügyre vegyük normálisan. Lac La Biche egy kis község északon, egy gyönyörű tó partján. Az ottani főiskola hírdette meg a pozíciót...és Jim megkapta! Ugyanaz amit most csinál: tréningek, online kurzusok kialakítása stb, de végleges pozíció, alkalmazotti munkaviszony, teljes juttatással. Kb egy hónap múlva költözünk. Már elkezdtünk lakásokat nézni. Nagyon izgalmas az egész és gyors, de nagyon örülünk, mert sokkal jobb Jimnek, sőt nekem is megpróbálnak majd munkát találni! Én mindig is egy kisvárosban akartam élni, nem tudom miért. A hegyek messzebb lesznek, de az jó, hogy ott van helyben egy hatalmas tó (mondjuk kb mint a Velencei-tó) még az is lehet, hogy a kirándulás mellett horgászni is fogunk hehe.

Nagy szívfájdalmam, hogy így valószínű nem fogok tudni hazalátogatni az ősszel! :((( Új munkahelyen itt nem tehet ilyet az ember, és anyagilag is húzós lenne....de arra gondolok, hogy alapozzuk meg végre itt az életünket, utána ráérünk hazamenni látogatóba...nehéz, mert mindenki nagyon hiányzik, de ez van, nem tudok kétfelé szakadni bármennyire is szeretnék. Rájöttem, hogy örülni kell a változásnak, és tudom, hogy mi vonzottuk be ezt az új állást!

Ma a Chaptersben is bejelentettem, hogy egy hónap múlva felmondok...Marilyn az egyik főnököm nem akarta elhinni, percekig öleltük egymást és sírtunk...na ilyen sem volt még, az utolsó magyar munkahelyemen volt búcsúztatás, sok szeretet, amit soha nem fogok elfelejteni, de olyan még nem volt, hogy magát a munkát megsirattam. Nagy a felfordulás amúgy, felújítják a gyerek részleget, dupla akkora lesz rengeteg játékkal, így az egész üzlet folyamatosan mozog, a különböző részlegek minden nap máshová kerülnek a felújítás miatt...káosz...és el sem tudom képzelni, hogy hamarosan nem leszek ennek részese...ez az egy szomorú, minden más azt súgja, hogy nagyon jó lesz ez a költözés. :))))

Lac La Biche:

Kirándulások

Van új blog: szoffy-hiking.blogspot.com
Teljesen szerelmes lettem a természetbe, és úgy gondoltam a kirándulásainkat érdemes megörökíteni, ráadásul annyi szép hely van itt a környéken, hogy elég gyakran eljutunk majd mindenfelé.
Vettünk madár és növényhatározó könyveket is, holnap egy napos kirándulásra indulunk Jasperbe, reméljük jó idő lesz, ma nagy viharok voltak, de elvileg néhány rövid kis záporon kívül más nem zavarhat meg minket.
Jó hétvégét!!!

Beszámoló

Jöttem egy kis beszámolóval!

1. nap
Reggel tíz felé tudtunk elindulni Calgary felé, jó unalmas 3 órás út volt farmokkal, tehenekkel és lovakkal megspékelve. Calgary-ben nem álltunk meg, de láttam az olimpiai síugró tornyokat és a bobpályát, egyébként Calgary sokkal szebb, mint Edmonton, nem olyan lapos, sok a zöld és a dimbes-dombos terület. Calgary után az első megálló a Lac des Arcs volt, ami egy szép nagy tó a hegyek lábánál. 3 méter után Jim belelépett egy rakás lócitromba, még jó, hogy teljesen száraz volt, így nem okozott kárt, csak én nem bírtam megszólalni sokáig a röhögéstől. A kis pihenő után továbbindultunk Banff irányába, csináltunk néhány képet a hegyekről, majd beértünk Kootenay földjére. Itt van az ún vízválasztó tábla és Alberta határa. A Kootenay folyó nagyon szép, imádom ezeket a gleccser folyókat és tavakat, tiszták, hidegek és csodás türkizes színük egészen egyedi. Azért a környék kicsit szomorú is, több, mint 10 éve egy 40 napig tartó erdőtűzben leégtek a fák a hegyoldalon, 40 km hosszan...a fák azóta sem nőttek vissza, sok idő kell nekik. Kootenay után megnéztünk egy pici, névtelen, de gyönyörűséges tavat, Jim egyik kedvence, a parton láttunk sok őz és jávorszarvas nyomot, a vízben meg apró rákokat. Este öt óra felé értünk be Radiumba, ami egy forróvizes forrásairól híres kisváros, csakúgy, mint Fairmont, a végcél. Itt pillantottuk meg az út szélén a kis fekete macit, amint épp hangyákat eszegetett a magas fűben. Vagy öt kocsi és három motor vesztegelt a környéken, több hülye egyén kiszállt, és megpróbált közelebb menni, pedig az nem volt jó ötlet. Szerencsére sikerült egy szép kis képen megörökíteni a macit. Később láttunk kanadai vadjuhokat is, furán néztek ki, mostanság vedlik le a téli ruhájukat. Hat óra volt, mire megérkeztünk Lee bácsiékhoz, a házuk igazi ékszerdoboz, Lee és Brenda oltári jó fejek, a két unokájuk Amy és Lee pedig helyes tinédzserek. Bezabáltunk, beszélgettünk, aztán este 11-kor bedőltünk az ágyba.

2. nap
Reggel nyolckor frissen ébredtünk, összepakoltunk, és elmentünk reggelizni egy közeli kis étterembe Lee bácsival és Brenda nénivel. Gyorsan felhívtam Anyut, hogy tudja, minden rendben van, aztán visszasétáltunk a házhoz, bevágtuk magunkat a kocsiba és indultunk Kimberley-be. A legnagyobb látványosság a Columbia tó volt és a Hoodoo-k, amik eső formálta homokos sziklafalak. Maga Kimberley nekem csalódás volt. Egyetlen főutca, ami tényleg német-stílusú, de azt leszámítva egymást érik a rozzant házak, gondozatlan, szegényes kertek. A nagy élmény azért nem maradt el itt sem, betértünk Bernard kisvendéglőjébe, és ettünk egy nagy adag sült malachúst párolt képosztával...mennyei volt, és kiderült, hogy az egyik szakácsnő magyar (sajna szabadnapos volt), ő főzi mindig a gulyáslevest, ami szerepelt a menün. Nagyon boldog volt a gyomrom az európai koszttal! Kimberley után következett Windermere, itt volt a szállásunk, a kis település Fairmont és Radium között helyezkedik el. Hát komolyan a legszebb hely, ahol valaha megpihentem egy nyaralás során. A tulaj egy helyes házaspár, 5 kis házikójuk van a hegy lábánál az erdőben, mindegyik tökéletesen felszerelt, konyha, kandalló, jacuzzi, LCD TV, dvd-k, játékok, cd-k, a kiszolgálás pedig fenomenális! Lepakoltunk, majd lementünk megnézni a Windermere tavat. Este benézett Lee, Brenda és Amy, közkívánatra kirándulni mentünk a Windermere patakhoz, ami a szállás mögött csordogált az erdő közepén...csak félútig jutottunk, mert a társaság nagy része papucsban botladozott...igen, sok eszünk volt...Este aztán kiültünk Jimmel a teraszra, néztük a csillagokat, meg a suhanó denevéreket, és fantasztikusan éreztük magunkat.

3. nap
Mély és pihentető alvás után megreggeliztünk (a nagy tálca gyümölcsöt, péksüteményekkel, joghurtokkal, zabpehellyel, házhoz hozták), és nekivágtunk a nagy útnak, ami visszavezetett minket Banff parkba, hogy megnézzük a híres Lake Louise-t és Morraine Lake-et. Megálltunk Olive tónál, és a Numa vízesésnél, mindkettő csodás, a levegőben érezni a friss forrásvíz és a fenyők illatát. Lake Louise tömve volt turistákkal...mármint a part, nem a tó, Morraine Lake dettó, de ez utóbbi sokkal természetesebb, és szebb volt számomra. Szedtem köveket szokásomhoz híven, elővettük a távcsövet is, és végigpásztáztuk a környező hegyeket, de semmi mozgást nem láttunk a magasban, csak a békés sziklákat és fenyőket. Hazafelé kaptunk egy kis esőt, ami előcsalogatta az őzeket, hogy friss füvet rágcsáljanak az út mentén. Windermere-ben elég nagy szél fogadott minket, így bevackoltuk magunkat a kabinba éjszakára.

4. nap
Viszonylag korán keltünk, összepakoltunk fájó szívvel és reggeli után elbúcsúztunk a házigazdáktól. Scott birtokában van az egyik olimpiai fáklya, amivel futott is néhány száz métert, Jim addig erőszakoskodott, míg pózba vágtam magam és le tudott fényképezni. Benéztek Lee bácsiék is, nagyon megszerettem őket, nem örültem a búcsúnak. 6 óra várt ránk a kocsiban, de 9 lett belőle, mert több helyen is megálltunk. Én szúrtam ki a Márvány kanyont, nem tudtam mi az, de kisvártatva nagyon hálásak voltunk magunknak, hogy nem mentünk el mellette: A folyóvájta kanyon 500 millió éves, a hegyoldal viszont a tűz martaléka lett (a 40 mapos tűzé) és egészen érdekes, erős energia vette körül. Kedvünk támadt körbenézni a Minnewanka tónál is, ami a Banff park, Calgary-hez közelebb eső részén található, végül letértünk Kananaskis irányába, Jim itt dolgozott sokáig a golf klubban, mit ne mondjak, gyönyörű volt... Este fél kilencre értünk haza, fáradtak voltunk, de telve élményekkel.

Nagyon megváltoztatott ez a kis utazás. Én sosem voltam kirándulós fajta...hát most az lettem...nem érdekelnek a bogarak vagy lejtők, látni és érezni akarom a természetet. El is határoztuk, hogy a szabadnapjainkon kirándulni fogunk a környéken vagy Jasperben, ami nincs túl messze, fényképeket készítünk a növényekről, állatokról, nagyokat sétálunk....új hobbi, azt hiszem :))))

És akkor a képek.....

Banff-Fairmont

Whitemud creek

Megint jó régen voltam itt...ehhh...a diéta jól alakul, most egy ideig nem csinálom olyan szigorúan, de az alapokat megtartom azért. Jó idő van, készülünk a kis vakációra, szegény Skye itthon marad, de a szomszéd majd gyakran benéz hozzá. Ma megkaptam az adójóváírásom a kanadai kormánytól is...örültem, mint majom a farkának, jól jön majd a hétvégén!
Tegnap estefelé elmentünk a Whitemud creek-hez, itt van 5 percre, de eddig valahogy kimaradt, pedig nagyon kis szép hely!
Szép hétvégét előre is, ha hazajöttem igyekszem olvasni is, hiányoztok!!

Kötelező!!!

DiCaprio és Martin Scorsese megint alakított....aki még nem látta, annak abszolút kötelező! Imádtam!


http://www.shutterisland.com/#/home


http://filmbuzi.hu/archives/2010/03/07/viharsziget-shutter-island/

Mini-vakáció

Két hét múlva, pontosabban június 27-én végre beülünk az autóba és meglátogatjuk Lee bácsiékat! 6 órás az út, de végig a Sziklás-hegységet fogjuk látni, már hiányzott hehe. Megnézzük majd a Banff parkot, Lake Louis-t, Jimék tuti golfozni is akarnak majd, és tervben van egy érdekes kisváros, Kimberley a neve. Német bevándorlók alapították és az egész városban hagyományos német stílusú házak, terek, utcák vannak. Csak négy nap, de ránk fér egy kis kikapcsolódás

Éljen a nyár...vagy mi

Jól látjátok....havazik :) Hőmérséklet: 3C

Közben már javában virágzik az orgona...no comment :)))))

EGÉSZség

Tudom jó régen nem írtam és az olvasással is el vagyok maradva, ígérem sietek bepótolni.

Komolyan kezembe vettem az egészségem. Találtam egy tündéri doktornőt, aki egyetért velem abban, hogy a miómára nem kizárólag a műtét a válasz...az ugyanis nem szűnteti meg a kiváltó okot. Találtam egy holisztikus terápiát, ami diétából, tornából, meditációból stb áll és kimondottan a hormonrendszerre is hatással van. Tízféle táplálékkiegészítőt szedek, mindegyik természetes, növényi cucc, egyik sem valami TV shoppos csodabogyó :) A diéta kemény, sorolom, hogy mit nem lehet: cukor és édesítő, tejtermékek, vöröshús, fehér liszt, fehér rizs, zsiradékok (kivéve extra szűz oliva olaj), édes vagy éppen túl savas gyü,ölcsök és zöldségek. Miért tiltott? A kutya sem érti, hogy a ember mitől lett olyan gyagyás, hogy elkezdte állatok anyatejét inni....gondoljatok bele, fura. De rosszabb, hogy manapság ezeket telenyomják hormonokkal és antibiotikuomokkal, ugyanez vonatkozik a marha és disznóhúsra. A cukor evidens...felborult hormonháztartásnak nem tesz jót a magas vércukorszint. A többi tiltott táplálék pedig hajlamos felborítani a test egyensúlyát, PH szintjét. Nyilván, akinek nincs miómája vagy egyéb hormonokon alapuló baja, azoknak sem ártana egészségesebben élnie, de nem szükséges ilyen diéta.

Így rengeteg nyers zöldséget eszek vagy pároltat, sok-sok mag és diófélét, kis csirkehúst vagy halat, néhány gyümölcsöt. Kb 2 hét múlva csinálnom kell egy két napos böjtöt, de ez nem azt jelenti, hogy csak vizen élek majd, ezt követi egy egy hetes fokhagyma kúra heheeh, ami kiűz mindenféle parazitát (igen, mindenkiben ott élnek a mocskok)

A torna nálam nem lényeges, mivel egyész nap talpon vagyok és a munkám kapcsán rengeteget mozgok (ennek köszönhetően 10 kilót fogytam pár hónap alatt), de megtanultam néhány légzőgyakorlatot, relaxációs technikát...na meg persze a reiki is segít. Ma van a negyedik napom, és sokkal jobban érzem magam testben és lélekben, szinte hihetetlen. Tele vagyok energiával, mégis nyugodtnak érzem magam.

Meglátjuk...a főnököm azt mondja: a legalapvetőbb igazság (csak senki nem figyel rá), hogy egy megtisztított, nyugodt, stresszmentes test az esetek 90%-ban egyszerűen meggyógyítja önmagát...

Szülinap

Tegnap volt...mármint az enyém :) Ünnepeltünk Jessicáéknál meg tegnap a szomszéd is áthívott vacsorázni, nagyon jó volt. Anyutól is kaptam egy csomagot és tegnap egész nap én itt, Anyu meg otthon égetett egy orgona illatú mécsest :)

Na meg végre hoztam pár képet is

Gyenge pont a minikonyha, de ez van, a két háló rendetlen így arról nem hoztam képet :) Aranyos hely, belakható és ez nekem fontos.

Élünk, élünk :)

Csak nem sok időm van, bár az idő hűvös ide is megérkezett némi tavasz, és valahogy nincs kedvem annyit ülni a gép előtt :) Jimmel sokat főzőcskézünk, olvasunk, szomszédolunk, közben valamit ki kellene találni a szülinapomra, és június eljén most már tényleg meg akarjuk látogatni Lee bácsiékat is Fairmonthban.

És szégyellem magam, mert megfeledkeztem az Anyák napjáról, illetve nem felejtettem el, csak itt 9-én van! Bennem meg az maradt meg :( De aztán bepótoltam, küldem Anyunak szép, virágos képeslapokat.

Ezenkívül nem tudok most nagyon miről írni, elvagyunk, jól vagyunk :))))))
Puszi minenkinek!!!

Új otthon

Na végre elmondhatom, hogy átköltöztünk, rendeztük a kisebb problémákat, és kezdjük otthon érezni magunkat. :) Még van dolgunk, így a lakásról nem hoztam képeket, csak arról, hogy Skye ezerrel segített egy új kis bútordarab összeállításában :))) Nagyon édes volt!

Érdekesek a szomszédok, jó fejek, de sok az egyetemi diák, nem egyszer érzünk fű szagot a folyosón, de nem izgat...mi nem zargatjuk őket, ők sem zargatnak minket.

Holnap lesz a második házassági évfordulónk!!! Rohan az idő...:) Mivel holnap dolgozunk, ma mentünk vacsizni egy étterembe, ajándék gyanánt meg ezt vettük egymásnak:

A 6 csészét az alátétekkel még a főnöknőmtől kaptam a reiki kezelések után, de most megvettük hozzájuk a sütistányérokat, a teáskannát, és a tej+cukortartót. Naná, hogy ezt is a Chaptersben lehet kapni :)

Képek :)

Na itt vagyok néhány képpel, először csak az üzletről, ami jó nagy :)

Aztán az ajándékok: Bébi-részleg: Takarók, játékok, plüsscuccok, albumok, perselyek...minden. A polcos részt ne nézzétek, hétvégén szétbarmolták a vásárlók, azóta megcsináltam :)))

Illatszer, gyertya, testápolás: A virágok nem dekorációként vannak az asztalon, meg lehet venni őket...utálom...:) Drága és ha beporosodik, akkor annyi.

Tanuló-, Dolgozószoba: Könyvtámaszok, dobozok, magazintartók, földgömbök, órák stb. Ezen az asztalon kaptak helyet az új Anyák-napi jegyzetfüzetek, képkeretek is.

Egyik új kedvenc a Citrom-asztal: citromos, lime-os sütik, kekszek, csokik, cukorkák :)

Másik kedvenc: Teáskészletek. Pasztellszínek, 24 karátos aranybevonattal...nem olcsó, de nem is vészes, viszont gyönyörű

Harmadik kedvenc: Kertészkedés. Eszközök, fűmagok, cserepes növények, amelyekhez csak vizet kell adni.

És az utolsó: Új, napló/jegyzettömb/füzet/kalapdoboz stb kollekció

Hát ez a fő munkám, nem csináltam mindenről képet, mert nem volt időm, de remélem tetszik :)