Daisypath Anniversary tickers

Tuesday, October 26, 2010

Bekukkantok

Na itt vagyok...az a hülye főiskola Lac La Biche-ben képtelen választ adni, hogy akkor most menjünk vissza vagy ne...áhhh. Közben Jim kiváltotta a tanári engedélyét, lehet hogy újra tanítóbácsi lesz...és akkor meg maradunk LOL már nem tudom mit fogunk csinálni, de egyre több az ötlet. :)))))

Belegondoltam, hogy momentán hogyan használjuk a vonzást...egyikünk sem tudja hogy mit akar, hogy mi lenne a jobb, nem tudunk dönteni, és így csak zavaros impulzusokat küldünk ki...és azt is kapjuk vissza. Szerintem ilyenkor egy valamit lehet tenni. Körülvesszük magunkat szeretettel, jó gondolatokkal, örömmel...ezáltal pedig azt fogjuk bevonzani ami a legjobb, akkor is ha most nem tudunk dönteni.

Amúgy meg jól vagyunk, szeretjük egymást, anyósomat lassan előléptetem, mi következik az angyal után a rangsorban???? :)))))))

8 comments:

Unknown said...

szorítok, hogy sikerüljön a bevonzás, hali,r

Zsofia said...

:)))) Köszönöm!!

Christine said...

Kivánom hogy sikerüljön. Bármit is szeretnétek végül. :-))

Kriszti said...

Azt nem tudom, hogy az angyal után mi a követkző szint, de nagyszerű olvasni, hogy jól kijössz az anyósoddal!
Az út meg majd kibontakozik a ködből szépen ,lassan!!:-))
Puszi

Virág said...

Az jó, hogy ilyen jól kijöttök. :) Nálunk vannak kisebb összezörrenések, de alapvetően nagyon jó a kapcsolatunk. És ami a lényeg, hogy tudunk túllépni.
Szerintem épp elég, ha egy anyós angyal, nem gondolod? :))
ja, a következő szint: angyal-angyal! :D

Sheila G. said...

hát, szofi, úgy szép az élet, ha zajlik:)

Zsofia said...

Hát zajlik az biztos :)))

nuca said...

Kíváncsian várom a fejleményeket és szorítok, hogy minden a legjobban alakuljon, akárhol is:)

Post a Comment

Népszerűek

Photobucket

Related Posts Plugin for WordPress, ...