Jim úton van Kanadába, már többször telefonált. Én bevallom élveztem hogy enyém volt az egész ágy, de időről-időre felriadtam és kerestem magam mellett :)
Nagyon érdekes volt az elmúlt pár nap. Jim készült az útra, és nem igazán várta, hiszen hosszú és magányos, bár Edmontonban meglátogatja Christian-t, és visszafelé Fairmontban Lee bácsiékat. Lényeg, hogy annyira átvettem Jim ideges energiáját, hogy folyamatosan hülye pánik kerülgetett. Először nem gondoltam rá, hogy Jim energiáját érzem, ráfogtam a negyven fokra, vagy arra, hogy biztos már előre hiányzik a férjem. Igen ám, de amint kitette a lábát az ajtón, én megnyugodtam...hehe tudom, ez hülyén és rosszul hangzik, de így történt...ebből jöttem rá, hogy mi bajom volt :)))
2 comments:
ez nálunk is így van.
plusz a kutyák is. amíg velem vannak itthon, nyugi van, alvás.
a babám hazaér, és megkergülnek teljesen.
A madarak is ilyenek...velem nyugi van, amint megjelenik Jim...kész őrület
Post a Comment