Sok sok történés

Múlt pénteken a nagymamám eltávozott...nagyon beteg volt évek óta, kórházban élt, azt sem tudta, hogy kik vagyunk...jobb neki már így, tudom, de nagyon nehéz hogy ilyen messze vagyok, főleg Anyu miatt. Volt szó róla, hogy megpróbálok hazamenni, de maradunk az eredeti tervnél: ősszel látogatom meg a régi otthonom.

A jó hír most, hogy költözünk...:) A tulaj el akarja adni a házat, mi nem akarjuk megvenni, nem éri meg az árát, és túl nagy is. Aláírtunk egy egy éves bérleti szerződést, szép kis 2 hálós apartman, kellemes, nyugodt környék, hónap közepén költözünk és már nagyon várom!!! Pont jó lesz nekünk, és így spórolhatunk is majd.

Amúgy meg ma van az 1 éves évfordulója, hogy Kanadába érkeztem :) El is mentünk az olasz boltba, felpakoltunk pár európai finomságot és azokkal ünnepelünk :)

Hétvége

Jim elment Christiannal a telkükre kicsit kipucolni a tél után, így megint enyém a ház hétvégén! Takarítgattam, olvasgattam, rendezkedtem...Skye hisztis, hiányzik neki Jim, én mondom!

Holnap töltött paprikát főzök, azzal várom az uramat, nagyon szereti.

Oh...sikerült megnéznem a New Moon-t...micsoda dögunalom, szenvedés volt....komolyan kérdem, nem hasonló sztorik jártak anno a tinik fejében a kilencvenes években a romantikus vámpírfilmek után? Akár én is megírhattam volna, csak túl gagyinak tartottam...aztán most milyen gazdag lehetnék :P Bocs a rajongóktól...

Szép vasárnapot!!

Eredmények

Nos, itt vagyok...szóval a miómát nem úsztam meg, ott figyel, és elég nagy, mennem kell majd nőgyógyihoz, aztán alkalomattán kiveszik, de ezen nem idegeskedek, ugyanis a hátfájásom nem az okozza (bár a megnagyobbodott méh nyomhatja picit a beleket, és az hatással lehet a hátra, de nem ilyen mértékben. ) Tegnap a háziorvos elküldött röntgenre, azt mondták 3-5 nap és majd hívnak...hát naná, hogy nem akartam megvárni! Egyik főnököm ajánlott egy csontkovácsot, aki egyébként magyar származású (Dr. Steven Szabo :) ), és ma reggel el is mentünk hozzá. Valami tüneményes idős úriember, jól megvizsgált, azt mondta teljesen be vannak állva az izmaim a hátam alsó részében, ami bizony komoly fájdalmat okoz. A hátterében állhat a rossz emelési technika, stressz, stb. Kaptam különféle masszázsokat, egy érdekes kis eszközzel akupersszúrás pontokat nyomogatott, megropogtatott...hogy az milyen jó volt! Sokkal jobban is érzem magam, és kedden megyek vissza, hogy megnézze a röntgent, ő fogja kikérni a tegnapi röntgennek az eredményét. Most vehetek forrú fürdőt, szednem kell gyulladáscsökkentőt (csak sima Advilt), és vigyáznom kell az emeléssel, nyújtózással.

Az a szerencse, hogy itt a juttatások fedezik a csontkovácsot is, így nem kell kemény pénzeket fizetni, ami azért könnyebbség, és a főnökeim is azt mondták, nem baj ha egy ideig nem tudok esetleg az ajándékokkal foglalkozni olyan tempóban ahogy eddig, ettől még dolgozhatok, foglalkozhatok az ügyfelekkel, segíthetek adminisztrációban stb, és már alig várják, hogy újra menjek, ami holnap lesz, igaz csak 4 órában. Úgy szeretem őket!!!!

Csütörtök

Nagyon aranyosak vagytok hogy várjátok a híreket, köszönöm a sok kedvességet, az van, hogy csütörtökre kaptam csak időpontot....van ami itt sem más....a jó hír, hogy a fájdalom tegnap este óta megszűnt! Jimmel azt beszéltük, hogy tényleg lehet hogy 2 probléma van...lehet hogy van miómám, de a fura idegfájdalmat nem az okozta, hanem mondjuk hátsérülés, ami időközben magától helyrejött. Mivel a tehességet kizárták, így nem kell félni a röntgentől, ma visszamegyünk a háziorvoshoz, hátha az ultrahang előtt a hátamat lecsekkolhatjuk...az biztos, hogy legalább jól ki leszek vizsgálva :)

Valami van...

Napok óta fáj a derekam, meg két oldalon a hasam, ezért tegnap elmentünk a dokihoz. Az első doki elég gyagya volt, közölte, hogy csak tele vannak a beleim, csináljunk röntgent...mondom neki, hogy 3szor voltam WC-n ma...nem izgatta. Na de a röntgenes pasi is tett fel kérdéseket, és kezdett gyanús lenni a diagnózis. Megkérdezte lehetek-e terhes? Hát, minden lehetséges, bár nem valószínű....mert akkor ő nem csinál röntgent, menjek vissza a dokihoz. Szerencsére másikhoz kerültem, aki sokkal jobb és alaposabb volt, azt mondta, hogy ez bizony a méhem...mert nagy és kemény....valami van benne...vagy baba, vagy mióma, vagy ciszta. Köszi... Irány a labor, vérvétel, vizeletvizsgálat, várakozás. Eredmény: vérteszt normális, nincs gyulladás, a vizelet nem mutat terhességet. Következő lépés az ultrahang, mivel jól be voltam tojva, a doki rendes volt, felajánlotta, hogy ír egy papírt, és akkor azonnal megcsinálják az ultrahangot a kórházban, de megnyugtatott, hogy bármelyik változatról is van szó, ne ijedjek meg, nem veszélyes, nem rákosodhat el vagy ilyesmi, de elképzelhető, hogy egy kis műtét szükséges. Na hajrá, mentünk a kórházba...Vészhelyzet képei ugrottak be :) Tömeg a váróteremben, emberek fekszenek a folyosón stb. Tiszta volt minden, rendezett, csak zsúfolt. Elsőként a recepciós nővérhez vezetett az út, aki ott helyben megmérte a vérnyomásom és a lázam, mindenről kikérdezett, felvette az adataim és kaptam egy kis papírkarkötőt a nevemmel :) Ja, egyébként az ultrahang zárva van! Nem is értik, hogy a doki a rendelőben miért gondolta másképp, de azért megpróbálnak tenni valamit....órákig tartó várakozás, végül bevittek egy tömegvizsgálóba, tudjátok hat ágy, függönyökkel elválasztva stb. A hangulat vidám volt, szólt halk zene, betegek rihegtek-röhögtek a függönyök mögött. Jött egy nővér, aki megint megmérte a vérnyomásom, lázam, kikérdezés újra, aztán végre jött egy doki, az is megvizsgált (már röhögtem magamban), és akkor jött az újabb vér és vizeletvizsgálat. Tuti nem terhesség, az értékeim amúgy normálisak, ultrahang meg majd hétfőn. Mivel nem produkálok más tüneteket, még az is lehet, hogy mégsem a méhem....nekem alapból nagy és talán azért volt kemény, mert stresszeltem/ovulálok amúgy/és hatan nyomkorászták meg pár órán belül....osztán a végén a csontkovácsnál kötök ki a derekammal :) Meglátjuk. Szar volt ez a tegnap, a sok várakozás, de félni nem félek semmitől, és legalább kaptam ízelítőt a kanadai egészségyügyből. Hát itt se tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb, és lassú is, de legalább alapos :)

Éjszakai műszak :)

Ma volt a nagy leltározás a Chaptersben. Este 10-kor kezdtem, szerencsére a cég, amelyik lecsekkolta, megszámolta a termékeket már fél 9-kor dolgozott, így hamar végeztünk. Úgy volt, hogy akár reggel hatig is tarthat, de éjjel kettőre már itthon voltam, a főnököm hozott haza, nem akartam volna Jimet felkelteni...noha mint kiderült, megtehettem volna. Szegény nem tudott aludni, úgy hogy én házon kívül voltam, a nappaliban találtam rá, kicsit zombifejjel bámult valami tudományos műsort. Most ő már megnyugodva alszik, de én még fent vagyok :) Egész nap pihentem, készültem az éjszakai munkára, nem vagyok még álmos, de azért lefekszem, hogy ne kavarjam fel teljesen az alvórendszert :)